Vidéki élet a városban

2016.07.22. 08:15
KÖZLEMÉNY - 2016. július 22. (péntek)
Nyári tábor a Sára-tanyán. Galéria
 
 
 
 
 
 
Falusi hangulat, erdei környezet, friss levegő, jó társaság – ezt kínálja Maroshegyen, a Belvárostól 5 km-re lévő Sára-tanya, amit Vörös Sára, a 2012-es Fehérvári Szépe szülei hoztak létre, lassan 15 éve. Az állatfarmon évről évre tábort is szervez a család, ahol a természet megismerésén és a felelős állatgondozáson túl lehetőség van a lovaglásra is. Mint azt a fiatal egyetemistától megtudtuk, az augusztusi turnusra még van néhány hely, ahova várják az érdeklődök jelentkezését!
 
Erdővel körülhatárolt, másfél hektáros területen került kialakításra még a 2000-es évek elején a Sára-tanya. A ranch megálmodói annak a Vörös Sárának a szülei voltak, aki négy évvel ezelőtt megnyerte a Fehérvár Szépe versenyt, és aki egyúttal a farm névadója is. A jelenleg egyetemista lány – aki a Károli Gáspár Református Egyetemen tanul jogot – úgy beszél a családi birtokról, mint a nyugalom szigetéről.
 
Mint fogalmaz, ezen a helyen a vidéki élet hangulata van jelen, annak ellenére, hogy a városban található, a központtól mindössze néhány kilométerre. Aki ide kijön, az általában vissza is tér hozzánk – mondja. Rengeteg állat van nálunk. A lovardánk kilenc lónak ad otthont, de mellettük vannak kutyáink, cicáink, nyulaink, sőt a kis csónakázó tavunknak és a közeli erdőnek köszönhetően megtalálhatóak galambok, kacsák, teknősök, halak és nagyon sok madár is – tájékoztat az állatfarm lakóiról Sára.   
 
A családi vállalkozásként indult tanya mára már közösségteremtő jelleggel funkcionál. Egyre többen tudnak róluk, és egyre szélesebb az a kör, akik rendszeres látogatói a birtoknak. Évközben hétvégén vannak lovas foglalkozások, amiket Sára édesanyja, illetve szakirányú végzettséggel rendelkező egykori „növendékei” tartanak. A nyaranta megszervezésre kerülő tábor – ami most már hét éves múltra tekint vissza – a programok és a foglalkozások különböző tárházat sorakoztatja fel.
 
Ahogy Sára fogalmaz, az állatok szeretetének és gondozásának megtanítása, valamint a felelős állattartás elsajátítása a céljuk, és nem kimondottan a lovas oktatás. A lényeg az, hogy a gyerekek jól érezzék náluk magukat, sokat legyenek a szabad levegőn és jó társaságban. A „gazda élet” a napi teendők elvégzése mellett arra is megtanítja a gyerekeket – mondja – hogy mind egymásra, mind az állatokra hogyan kell odafigyelniük, tisztelniük. Ezen túl elsősegély-nyújtási és környezetvédelmi alapképzésben is részt vesznek. 
 
A tábor öt napja alatt a gyerekek a legtöbb időt természetesen a lovak közelében töltik. Sára és anyukája, Móni néni megtanítja őket a lovak ápolására, etetésére, illetve kipróbálják velük a voltizs lovaglást, vagyis a lovon való tornázást, majd ezt követően a táborozók megülik szőrén a lovat, és a hagyományos nyeregben való lovaglást is kipróbálják. Minden turnusban megrendezik a Sára-tanya kismenője programot is, melynek keretében mindenki különböző produkcióval készül. Az utolsó napon tombolasorsolást szoktak tartani, míg a tábor zárása a szülőknek szóló bemutató, amit saját maguk a gyerekek szoktak megkoreografálni. 
 
A tábor idei turnusa közül már csak augusztus második hetére vannak helyek. A táborban egyszerre átlagban húszan vannak, akik között vannak olyan fiatal felnőttek is, akik évek óta visszajárnak a tanyára, és már segítőként vesznek részt a különböző foglalkozásokon.
 
Az egész napos program, háromszori étkezéssel 7 órától 17 óráig tart. A vidékről érkezőknek bentlakásos lehetőség is adott. 
 
 
További információ az alábbi két linken:
 
 
 
    
 
A táborban készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
                                                             
 
 
 
 
Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Sára-tanya
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.