A legfontosabb, hogy mindenki mondjon véleményt október 2-án

2016.09.29. 15:12
KÖZLEMÉNY - 2016. szeptember 29. (csütörtök)
Polgármesteri interjú a népszavazásról
 
 
 
 
 
 
Biztonságos jövőt adni gyermekeinknek és unokáinknak – ez az október 2-i népszavazás igazi tétje Székesfehérvár polgármestere szerint. Dr. Cser-Palkovics András a FehérVár hetilapnak adott interjút, amelyben mindenkit arra kért, hogy vegyen részt a vasárnapi referendumon és mondja el véleményét a város jövőjét befolyásoló kérdésben. 
 
Székesfehérvár polgármestere a FehérVár hetilapnak adott interjúban arról is beszélt, hogyan érintheti a várost a brüsszeli direktíva a kötelező betelepítésről. Debrecenben, Bicskén és egy külföldi testvérvárosban személyesen tájékozódott, ez alapján félti Székesfehérvárt a százezer lakosra jutó akár több ezer migráns elhelyezésétől.
 
A városvezető válaszolt arra is, mennyire szavatolható a választás tisztasága és vajon mennyire kötelezi az eredmény Európát. Mint mondja: az embereknek joguk van megismerni a polgármester véleményét, ő pedig ezt nemzeti ügynek tekinti. Dr. Cser-Palkovics András minden fehérvárit arra kér, hogy menjen el szavazni október 2-án, nyilvánítson véleményt ebben a kérdésben.
 
„Amikor döntünk arról, hogy elmegyünk-e szavazni október 2-án, elsősorban nem a mi következő éveinkről döntünk, nem Orbán Viktorról, nem Gyurcsány Ferencről, nem Vona Gáborról, sőt még csak nem is Cser-Palkovics Andrásról döntünk, hanem nemzetünk és azon belül Székesfehérvár elkövetkező évtizedeiről, a mi utódaink nyugodt, biztonságos jövőjéről.”
 
A teljes interjú a FehérVár hetilap szeptember 29-i számában olvasható. 
 
 
 
                                                    
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.