Emléktűzgyújtással tisztelegnek a hősi halált halt katonák előtt

2017.01.11. 09:04
KÖZLEMÉNY - 2017. január 11. (szerda)
A Don-kanyar emlékkápolnánál tartják a csütörtöki megemlékezést 
 
 
 
Huszonharmadik alkalommal emlékeznek meg a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról Pákozdon, a Don-kanyar emlékkápolnánál. Az Urivi áttörés évfordulóján emléktűzgyújtással, és a történelmi egyházak képviselőinek ökumenikus imádságos megemlékezésével tisztelegnek a második világháború magyar hősei előtt. Az urivi hídfőnél megindult támadásban közel 120 ezer magyar katona halt meg 74 évvel ezelőtt.


Január 12-én, csütörtökön 18.00 órakor a pákozdi Mészeg-hegyen huszonharmadik alkalommal gyújtanak emléktüzet a Magyar Honvédség katonáinak részvételével. A második világháborúban 1943. január 12-én, az urivi hídfőnél megindult támadásban elesett, közel 120 ezer magyar katona emléke előtt tisztelegnek. Pákozdon 1993-ban emeltek kápolnát és itt helyezték örök nyugalomra a Roszkino falu mellől hazaszállított ismeretlen katona földi maradványait, méltó emléket állítva a doni hősöknek.

A 2. magyar hadsereg 1942 tavaszán és nyarán három ütemben érkezett meg a keleti frontra. A körülbelül 200 ezer fős hadseregbe több ezer zsidót és kisebb részben munkásmozgalmi aktivistákból álló munkaszolgálatos alegységeket is besoroztak. Az első lépcsőben kiérkező, Orjol és Kurszk térségében kirakott III. hadtest nyomban az első vonalba került, és a német csapatokkal együtt harcolva, igen súlyos veszteségek árán jutott el a Donig. Az ezt követő két lépcsőben érkező csapatok ugyan harc nélkül, de több mint ezer kilométeres gyalogmenetben érkeztek a Donhoz, majd azonnal megkezdték védőállásaik kiépítését.

Az utánpótlás emberben, lőszerben, üzemanyagban, élelmiszerben és ruházatban elégtelen volt. A magyar katonai és politikai vezetés már baljóslatú előjelnek tekinthette volna a szovjet csapatok hatalmas erejű ellentámadását Sztálingrád térségében 1942 novemberétől. Ennek nyomán körülzárták és megsemmisítették az ott tevékenykedő német és román csapatokat. 1943. január 12-én, illetve 14-én elérte a végzet a 2. Magyar Hadsereget is, amikor az urivi és scsucsjei hídfőkből kiinduló nagy erejű szovjet támadás két helyen áttörte az arcvonalat, majd szétszakította a magyar haderőt. A magyar hadsereg ebben az egyenlőtlen küzdelemben 1943. január 12. és február 9. között a Don-kanyarban megsemmisült. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak.

A csütörtökön este 18.00 órakor kezdődő rendezvény fővédnöke Vargha Tamás miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, az eseményen beszédet mond Jerzi Snopek, Lengyelország rendkívüli és maghatalmazott nagykövete. A történelmi egyházak képviselői, köztük Spányi Antal megyés püspök ökumenikus imádsággal emlékezik a hősi halált halt katonákra.

A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a 457. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat és a rendezvényt biztosító Katonai Emlékpark vezetősége tisztelettel és szeretettel vár minden megemlékezőt!
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.