Protestáns énekek 1560-ból

2017.03.20. 09:45
KÖZLEMÉNY - 2017. március 20. (hétfő)
Dinnyés József előadását ma este hallhatja a közönség.  Galéria
 
 
 
 
 
 
Ma este Dinnyés József előadásában szólal meg Huszár Gál 1560-as énekeskönyve a Református Gyülekezeti Központban. A Reformáció Emlékéve programsorozatának rendezvényére minden érdeklődőt szeretettel várnak!


Március 20-án, hétfőn, azaz ma 18 órakor a Reformáció Emlékéve programsorozatában Dinnyés József előadásában a Huszár Gál megszólaltatta énekeskönyv (1560) hangzik el. Az estet a Kálvin János téri (Széchenyi út) Református Gyülekezeti Központban tartják.

Huszár Gál reformátor, nyomdász, énekszerző, evangélikus szuperintendens több reformáció korabeli könyv megjelentetője, ő fordította magyarra a heidelbergi kátét, a református egyház alapvető hittételeit. 1560-ban, amikor az egri érsek börtönbe záratta Kassán,  úgy szabadult ki, hogy a tisztelői kibontották a börtön falát. Nyomdájával együtt Debrecenbe költözött, itt adta ki a még Magyaróváron elkezdett énekeskönyvét, ’isteni dicséretekkel és psalmusokkal’. 1574-ben jelentette meg A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imadsagok című könyvét. Egy évvel később Pápára költözött, ahol október 23-án a pestis áldozatává vált. Az 1560. évi 105 éneket tartalmazó kiadás volt az őse a magyar nyelvű, protestáns énekeskönyveknek.

Dinnyés József autentikus előadásában szólalnak meg a mind irodalom-, mind pedig zenetörténetileg jelentős gyűjtemény énekei. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak!









Szöveg: Fraller Ildikó



 

 

 





 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 Június
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
  
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.