A Székesfehérvári Királyi Napok programjai augusztus 18-án, pénteken

2017.08.16. 14:43
KÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 16. (szerda)
Koronázási Ünnepi Játékok, Koronázási Szertartásjáték, Zenevonat szuperkoncert a Belvárosban 
 

 

 

Két nap múlva elkezdődnek a Koronázási Ünnepi Játékok a Belvárosban: lesz középkori piac, zenetér, lovas tábor, foglalkoztatók, jósok és boszorkányok sikátora, de még történelemóra-színház is. Este pedig bemutatják III. Béla – Az aranykor trónusán című darabot. 

  

A Koronázási Ünnepi Játékok keretében Székesfehérvár Belvárosában igazi középkori hangulat várja az érdeklődőket három napon keresztül. A koronázási ceremóniákra hangsúlyt fektető, összművészeti fesztivál pénteken kezdődik. Ennek köszönhetően már 10 órától egészen este 21 óráig különböző érdekes, színes, interaktív programhelyszínek lesznek látogathatóak.
Így a Városház téren a középkori piac és középkori városi élet elevenedik meg, a Szabad Színház életképeivel. Lesznek piaci perpatvarok és vásári jelenetek, pergő nyelvű kofákkal, ravasz kalmárokkal és korhely komédiásokkal. A középkori hangulatot a Jancsárkert árusai és kézművesek teszik teljessé, a járókelők pedig korabeli mesterségeket és attrakciókat is kipróbálhatnak. Az interaktív Gólyalábas vásári komédiák táltosokat, szerelmi történeteket idéznek meg, míg Pannon mesék címmel utcaszínház is várja a népes forgatagot.
A Mátyás király-emlékműnél Zenetér lesz, a Bartók Béla téren Bábosok tere, a Szent János közben Jósok és boszorkányok sikátora, az Országzászló téren Scola Capitularis Ecclesiae Alba Regiae, vagyis középkori iskola játszóház. A Zichy ligetben hagyományőrző talpas tábor, míg és a Jávor Ottó téren hagyományőrző lovas tábor várja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
A Koronatanúk kora címmel a Mátyás király-emlékműnél 11 órakor kezdődik Lábodi Ádám és Egger Géza történelemóra-színháza. A sziporkázóan szellemes utcaszínházi sorozat idén a negyedik epizóddal jelentkezik, újabb dalbetéteket, mutatványokat és sok meglepetést ígérve. A világhírű akrobatikus történelemóra-színházban III. Béla király és kora jelenik meg, miközben fényt derítenek olyan titkok megfejtésére, hogyan keletkezett a Szent Korona és ki volt valójában Anonymus.
A délután folyamán lesznek különböző bábszínházi előadások és utcaszínházi mesék, de az óriásbábok felvonulása is látványos programnak ígérkezik. 

A Zichy színpadon este 19.30 órakor Zenevonat szuperkoncert kezdődik LGT dalokkal, az LGT tagjainak előadásában: Karácsony János, Solti János, Veres Mónika Nika, Heincz Gábor Biga és az Abrakazabra zenekar élő koncertje vár minden zenekedvelőt. 

A Nemzeti Emlékhelyen pedig 21 órai kezdettel bemutatják a jubileumi, ötödik Koronázási Szertartásjátékot, mely idén az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójáról szól. III. Béla a kelet-nyugati kapcsolatok terén egyfajta jelképpé vált: a fiatal korában Bizáncban élt, és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és a nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített. A grandiózus előadást – melyet Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója rendezett – III. Béla - Az aranykor trónusán címmel láthatja a közönség, Hirtling István főszereplésével. A színpad a korábbi évekhez képest jelentősen megújult: a III. Bélát ért bizánci hatásra utalva a színészek, táncosok és zenészek mellett idén fellépnek a Fővárosi Nagycirkusz művészei is. 

Az esti programokat pedig szokásosan a Fény utca zárja.

 

Részletes program a Székesfehérvári Királyi Napokkal kapcsolatban a https://www.szekesfehervar.hu/ oldalon.

 

 





                                                     
Szöveg: Kész-Varga Mónika

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.