„Ez a meghallgatás nem európai stílusú meghallgatás volt”

2018.02.15. 15:40
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. február 15. (csütörtök) 
Székesfehérvár polgármestere elítélte az EKF bírálóbizottságának munkáját. Galéria 
 
 
 
 
 
 Dr. Cser-Palkovics András polgármester rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be az EKF-pályázat szerdai, Budapesten tartott meghallgatásáról. A bírálóbizottság munkájával kapcsolatban – mint a delegáció egyik tagja – azt mondta, szakértői meghallgatás nem történt, kizárólag napi politikai kérdésekkel, vádpontokkal illették a fehérvári delegációt – kifogásolva a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkörre alapozott értékeket. „Pont ez az értékrendszer adja azt az európai sokszínűséget, ami miatt Európára mi büszkén tekintünk, és ami miatt azt állítom: ez a meghallgatás nem európai stílusú meghallgatás volt. Sem stílusában, sem tartalmában nem arról szólt, amit Európa Kulturális Fővárosának mozgalmaként elindítottak.” – fogalmazott, majd bejelentette: kérni fogja a közgyűlést, hogy utasítsa vissza a meghallgatáson történteket, és közösen tájékoztassák a kormányt a bizottság munkájáról.



Székesfehérvár delegációja szerdán mutatta be EKF-pályázatát az EU szervei által kijelölt tagokból álló testületnek Budapesten. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésére pályázó magyar városok szakmai elképzeléseit vizsgáló testület ma tartott tájékoztatóján jelentette be, hogy a javasolt városok Debrecen, Győr és Veszprém. Tegnap Székesfehérvár honlapján közzétették a prezentációt a levetített kisfilmekkel együtt; a cikkben kifejezték azt is: a város kezdeményezi, hogy a pályázat előválasztási ülésének teljes anyaga nyilvánosságra kerüljön az érdeklődők számára.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester az Országalmánál tartott rendkívüli sajtótájékoztatón gratulált a bizottság által javasolt városoknak, és kifejezte, hogy bármelyikük is lesz a kulturális főváros, megérdemelten kapja a címet.

A szerdai meghallgatásról dr. Cser-Palkovics András elmondta: „A bírálóbizottság kifejezetten napi politikával és ideológiai kérdésekkel foglalkozó testületként működött. A bizottság elnöke ma úgy fogalmazott, hogy kulturális olimpián érezte magát. Én tegnap a kultúránk kivégzőosztaga előtt éreztem magam, semmint egy kulturális olimpián. Bemutattuk a Tele Élettel-kisfilmünket, amit 30 ezer fölötti látogatószámmal a Youtube-on is el lehet érni – ehhez kapcsolódóan az egyik szakértő úgy fogalmazott: „Ez a fehér keresztény Európa propagandafilmje, mindenki fehér, boldog, és az utcán táncol.”

A polgármester a bizottság által megfogalmazott kritikákból elmondta még, hogy hiányolták a filmből a szegényeket és a migránsokat, sokallták a keresztet, a templomokat, továbbá azt a hozzáállást, hogy erre a város értékként tekint. Az egyik bizottsági tag, egy belga politikus kifogásolta, hogy a pályázat alapját, identitását a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkör határozza meg.

„Szakértői meghallgatás nem történt. Édes-kevés dolog hangzott el a pályázattal összefüggésben, nem foglalkoztak a fenntarthatósággal, a finanszírozással, nem foglalkoztak érdemben a programokkal, a beruházásokkal, kizárólag napi politikai kérdésekkel, vádpontokkal illettek bennünket – azért mert itt élünk, mert így élünk, és azok a kulturális értékeink, amiket mi büszkén vállalunk, és ami mögöttem ezen a kiemelt városi szimbólumon, az Országalmán kereszt formájában látható. Ez nemcsak vallási, hanem legalább annyira kulturális érték is. Pont ez az értékrendszer adja azt az európai sokszínűséget, ami miatt Európára mi büszkén tekintünk, és ami miatt azt állítom: ez a meghallgatás nem európai stílusú meghallgatás volt. Sem stílusában, sem tartalmában nem arról szólt, amit Európa Kulturális Fővárosának mozgalmaként elindítottak.” – mondta a polgármester, és a Székesfehérvár iránti elkötelezettségének, szeretetének és büszkeségének adott hangot; a keresztekkel, a templomokkal együtt, biztonságban és nyugalomban.  

A polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki közreműködött a pályázat összeállításában, kiemelte, hogy egyhangú közgyűlési döntéssel nyújtották be a pályázatot, és hogy a város közössége felsorakozott a pályázat mögött. Elmondta, hogy a korábban megfogalmazott álláspont szerint a város a címtől függetlenül a pályázatban megfogalmazottak megvalósításán dolgozik – ezt a következő hetekben és hónapokban a közgyűléssel és a résztvevő szakemberekkel, szervezetekkel fogják végigtárgyalni. 

Dr. Cser-Palkovics András bejelentette: kérni fogja a közgyűlést, hogy utasítsa vissza a meghallgatáson történteket, és közösen tájékoztassák a kormányt a bizottság munkájáról.



A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr


 

 

 

 

 





 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.