A Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelmi programjának célja, hogy a szakmai szervezetek, vállalkozások, cégek minél szélesebb körben ismerjék meg a minőségrendszerek alkalmazásának, főként a földrajzi árujelzők használatának előnyeit, növeljék az uniós eredetvédelmi oltalom iránt bejelentett termékek számát. A földrajzi árujelzővel a fogyasztók garanciát kapnak egy adott élelmiszer, vagy mezőgazdasági termék eredetéről és minőségéről. Az országos eredetvédelmi fórumsorozaton közérthető módon mutatják be a termelők és a tenyésztők számára az eredetvédelmi programban és a nemzeti oltalomban rejlő jogi és marketing lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a piaci érvényesülést.
Székesfehérváron, a Megyeháza Dísztermében tartották a fórumsorozat idei első programját, melyet dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke nyitott meg. Beszélt a 2011-ben indított Fejér Termék Programról, amely a megyei kistermelők, őstermelők árucikkeit kutatja fel és népszerűsíti. Bemutatta a 2012-es Hungarikum törvény alapján létrehozott Fejér Megyei Értéktárat, amely ma már több mint 40 jóváhagyott megyei értéket tartalmaz. Mint mondta, munkájuk eredményességét mutatja, hogy több mint 230 helyi termelővel állnak közvetlen kapcsolatban. Bejelentette, hogy április 6-án Székesfehérváron, a Szent István téren rendezik a Megyenapot, ahol szintén találkozhatunk a megyei termelők árucikkeivel. Arról is szólt, hogy pályázati forrásból 840 millió forintot költöttek helyi piacok létrehozására Alapon, Adonyban, Sukorón, Iváncsán, Kőszárhegyen, Kálozon, Móron és Bicskén.
Székesfehérvár a magyar nemzet bölcsője, ahol kötelességünk és felelősségünk az értékek megbecsülése és bemutatása. A több mint ezer éves város jelentős, maradandó értékek nélkül ma nem lenne. Az eredetvédelmi program szintén arról szól, hogy a benne szereplő értékek minőséget, biztosítékot adnak a fogyasztóknak és családjaiknak. – ezt Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András polgármester mondta a fórumon. Kiemelkedően jó példának nevezte a Jancsárkert biopiacot és közösségi teret, amely civil kezdeményezésként indult el. „Hozzuk újra divatba, hogy érdemes itthon vásárolni, érdemes a fejünket felemelni és büszkén vallani, hogy igenis vannak értékeink!” – fogalmazott a polgármester.
„A mai fórum egyetlen mondatban úgy fogalmazható meg, hogy legyünk büszkék arra, ami a miénk! Ha fontosak mindazon termékeink, melyek hozzánk köthetőek, és azokhoz a saját nevünket, vagy a településünk, városunk, régiónk nevét adjuk, akkor az legyen garancia a minőségre, az értékre.” – mondta köszöntőjében dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Beszédében elhangzott, az eredetvédelmi program 2015-ben indult el, jelenleg Magyarországon több mint 80 földrajzi árujelző áll oltalom alatt.
Az eseményen oklevelet adtak át a nemzeti oltalmat újonnan szerzett termékek termelőinek. Oltalmat kapott a Csopaki bor, a Budaörsi őszibarack, a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye, az Újfehértói meggy, a Nagykun rizs és a Nagykörűi ropogós cseresznye földrajzi árujelző megnevezés.
A fórum zárásaként Schultz György mutatta be a Jancsárkert helyi termelői vásár-, piac- és közösségi teret, amely öt évvel ezelőtt, civil kezdeményezésként indult az egészséges, minőségi helyi termékek népszerűsítésére. A piac egyik legnagyobb értéke, hogy a vásárló közvetlen kapcsolatba kerül az élelmiszerek előállítóival és kézműves termékek készítőivel, és személyesen győződhet meg egy-egy árucikk eredetéről, előállításának folyamatáról. A piacon alkalmanként 40-45 árus kínálja termékeit, a vásárlók száma 1.600-1.800 között van. A tervek között szerepel, hogy a szombati nyitva tartáson túl webáruházat indítanak, hogy még inkább alkalmazkodjanak a vásárlási szokásokhoz.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika
