Ma van a Kalevala és a finn kultúra napja. A SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre hagyományos összejövetelén a baráti kör kulturális tevékenységét mutatta be Prépost Károlynéegyesületi elnök – képekkel elevenítve föl a tavalyi, 100 éves független Finnországhoz kapcsolódó sokszínű rendezvénysorozat székesfehérvári eseményeit, a könyvtárbeli finn nappal, a múzeumudvarbeli vonósnégyes koncertjével és a Városháza záróeseményével. A rendezvényen a Kodály Gimnázium tanulói kis irodalmi műsorral járulnak hozzá az északi ország sajátos kultúrájának, hagyományainak a megismeréséhez.


A finnek legfontosabb irodalmi műve a Kalevala: a finn nemzeti felébredésben és a kultúra fejlődésében nagy szerepet játszott a népköltészeten alapuló eposz. Elias Lönnrot néprajztudós, költő február 28-án írta alá a nemzeti eposzhoz készített előszót, ez a nap egyben a finn kultúra napja.

A SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében tartott összejövetelt. Deák Lajosné önkormányzati képviselő köszöntötte a megjelenteket, és a 60 éves Kemi-Székesfehérvár tartalmas testvérvárosi kapcsolatáról szólt, kiemelve az oktatásbeli kötődéseket, tapasztalatokat.

Prépost Károlyné, az egyesület elnöke beszélt a baráti kör kulturális tevékenységéről. Felidézte a 2014-es megalakulással kapcsolatban azokat a célokat, amelyek alapján a finn kultúrát népszerűsítik. A finn-magyar barátság kialakulásában a gyökerek, a finnugor nyelvrokonság volt a meghatározó, majd többek között Arany és Reguly tevékenységét követően az első világháború utáni időszak és a Téli háború időszakának finn-magyar kapcsolódásai, illetve például a Kodolányiak munkássága. A tíz fővel magalakult baráti kör közössége azóta a tízszeresére nőtt. Mint mondta, a kulturális programok mellett kiemelt küldetésük a két iskolarendszer, illetve a diákok kapcsolatának erősítése.

A Kalevala napjával kapcsolatban beszélt a nemzeti eposzról – kiemelve az Ilmarinen kovács által készített Sampo-Csodamalom szerepét és Vejnemöjnen versmondó alakját. Prépost Károlyné a 2017-es rendkívüli év, a 100 éves függetlenség programjait képekkel szemléltetve mutatta be. A jubileum – mint mondta – számtalan lehetőséget adott a Finnországgal kapcsolatos rendezvények lebonyolítására: a Kalevala-nap mellett volt egy Arany János-előadás; Székesfehérváron járt a Meri-Lappi vonósnégyes – felléptek a Múzeum Díszudvarán, az evangélikus templomban és az iszkaszentgyörgyi kastélyban is –; aztán sor került a Csónakázó-tó partján a Horgony-emléktábla avatására, ősszel a Vörösmarty Mihály Könyvtárban finn napot szerveztek interaktív programokkal és előadásokkal, majd december 7-én a Városházán zárult az ünnepi év dr. Bereczki András történész előadásával, a Finn Függetlenség Napjának alkalmából.

A Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI tanára, dr. Raisits Tivadar és diákjai, Gulyás Hajnalka és Sipos Bence Kodolányi János-művekből olvastak fel részleteket az író Finnországról szóló vallomásaiból – Suomi földjéről, népéről, kultúrájáról, a finn nyelvrokonságról: „A finnek nem ismerik a demagógiát, s irtóznak minden hamisságtól, így a szépítgetéstől is. Ők reális, cseppet sem álmodozó, a valósággal bátran szembenéző s az életkörülményeket a maguk erős kezével alakító emberek, a férfiak csakúgy, mint a nők. (…) A finnek – mint Északon más országok is – készpénznek veszik, amit mond valaki. Finnországban a szavak pontosan azt a reakciót keltik, amit jelentenek. És ha mi, magyarok panaszkodunk, végül is csodálkoznak: miért nem tesszük hát, ami helyes?”

A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!





Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr