Társaséneklési verseny a Kodályban

2018.03.07. 11:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. március 7. (szerda)
 
Egy humánus verseny, ahol az iskola apraja-nagyja megmozdul, és a legnagyobb nyeremény a társaktól kapott hatalmas tapsvihar - ma tartották a hagyományos társaséneklési versenyt a Kodályban. A kicsiktől az érettségizőkig minden évfolyam részt vett a Kodály Zoltán halálának évfordulója kapcsán szervezett versenyen. Az iskola tornatermében két-három-négy szólamú és kamara művek hangzanak el több mint 60 előadásban.
 
 
 
A tanárok meglepetésprodukciójával kezdődött az idei társasének verseny a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI-ban. A hosszú hagyományokra visszatekintő versenyt 1993-ban rendezték meg először, akkor még Bicínia éneklési versenyként. Azóta kibővült a repertoár, a klasszikus zenénél maradva, de szerzői megkötés nélkül énekelnek a kisebb és nagyobb gyerekek, népdalfeldolgozástól a gregoriánig, biciniumoktól akár kortárs művekig.
 
Egytől tizenkettedig évfolyamig mindegyik énektagozatos osztályból részt vesznek duettekben, tercettekben, kvartettekben és kamaraegyüttesekben a megmérettetésen, amire heteken át készülnek a gyerekek. És bár a megnevezése verseny "a versenyekből az a humánusabb fajta" - fogalmazott Kneifel Imre, az iskola igazgatója - "nem első, második, harmadik és a többi hazamehet típusú, hanem akik megütik az előre meghatározott szintet, mind aranyat, ezüstöt vagy bronzot kapnak." De, ahogy az arcokról leolvasható volt, a legnagyobb nyeremény a társaktól kapott tapsvihar volt minden fellépőnek.
 
Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.
 
 
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Fejér Tamás
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.