Virtuális híd konkrét pilléreken

2018.03.13. 18:03
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. március 13. (kedd)
Irodalmi délután volt a Városházán a lengyel-magyar barátság jegyében. Galéria 
 
 
 
 
„Változtasd jobbá a világot, jó szövetségben” – irodalmi délutánt tartott a Vörösmarty Társaság a Városházán. Az írókkal, költőkkel, irodalomszervezőkkel és műfordítókkal megrendezett eseményen Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője mondott köszöntőt, kiemelve a lengyel-magyar barátság erejét és komolyságát. Bobory Zoltán költő nyitó előadásában azt fogalmazta meg, hogy a Jávor Ottó téri emlékhely és az opolei emlékoszlop „konkrét pillérei az aktív és őszinte testvérvárosi kapcsolatnak, a virtuális hídnak, ami összeköti a két várost”, és amit az irodalmi együttműködés erősít.


„Nyelvünk a titkok forrásából áthömpölyög a szürke napokon (…)” - Janusz Wójcik Alba Regia című versét P. Maklári Éva tolmácsolta, ezzel kezdődött a lengyel irodalmi délután a Városházán.

Vargha Tamás
honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntőjében a lengyel-magyar barátságról személyes élményeit idézte – például egy helyi baráti körben szavalt versekről vagy gimnazistaként megélt krakkói Juvenáliáról. A különleges kapcsolatról kiemelte, hogy a két nép sosem harcolt egymás ellen, mindig szövetségben állt egymással – akár Bem apó idejében, akár később, az országok függetlenségének megőrzése jegyében. A visegrádi négyekre is utalva azt mondta, erős és komoly kapcsolatról van szó – mind a politikában, mind pedig az irodalomban: „Szóljon ez az este a barátságról, a szövetségről, és legyen a verseké!”

Virtuális híd konkrét pilléreken
Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság elnöke nyitó előadásában a fehérvár-opolei lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok tíz esztendős történetét foglalta össze: évtizedek óta rendeznek nemzetközi írótábort Brzeg-Opole-Krakkó helyszíneken, rendszerint közel ötven, elsősorban lengyel anyanyelvű író részvételével; tíz éve magyar, többek között helyi írók is részt vesznek a hagyományos találkozón. Egyik alkalommal itt született meg a gondolat, hogy Székesfehérváron emlékhelyet kell létesíteni a Katyni vérengzés áldozatainak: „Ma már a városba látogató lengyelek zarándokhelye az emlékhely, a Jávor Ottó téren. Fehérváriak felajánlása volt, hogy ennek párját meg kellene valósítani Opoléban, a testvérvárosban. Két éve felavathattuk Horvát János gyönyörű alkotását az '56-os emlékoszlopot Opole egyik szép parkjában. Az egyébként is kivételesen aktív és őszinte testvérvárosi kapcsolatnak, a virtuális hídnak, ami összeköti a két várost, így lett két konkrét pillére. Kivételessé és hosszú időre meghatározóvá téve a valóban őszinte, gyümölcsöző kapcsolatot. Ezt is az irodalomnak, az irodalmi együttműködésnek lehet köszönni. Ne feledjük: mindig a költők, írók tudják a helyes utat.”    

Konrad Sutarski
lengyel-magyar költő, műfordító A költő szerepe és feladatai ma címmel tartott előadást egy esszéje alapján. A küldetés fogalmával kapcsolatban a romantika korabeli közösségi szerepekre utalva megidézte Európa 19. századi nagyjait, majd a 20. század világháborúinak, eszméinek, ideológiáinak és történelmi-társadalmi változásainak hatásait vette számba. A ma legfontosabb feladatául, küldetéséül azt jelölte meg, hogy a költők részt vegyenek a földrész civilizációs és erkölcsi küzdelmeiben – hogy a lét mélységéig eljutva, az irodalom különleges beszédmódját használva szólítsák meg az embereket.

Az előadás után Lukácsy József író egy lengyelországi irodalmi kirándulás emlékéről lejegyzett írását olvasta fel, fiatal – saját vagy más költők szövegeit tolmácsoló – versmondókról, akik szintén fontos küldetést töltenek be a kultúrában.

Cséby Géza
műfordító, polonista Vár a határon: Nedec címmel tartott izgalmas előadást. A Szepes vármegyebeli, a Dunajec völgyében megbújó település nevezetességének, a folyó partján magasodó sziklán álló várnak a történetét elevenítette fel, kitérve például arra, hogy 1670 körül az olasz Giovanelli családnak adták el, akitől Thököly vette vissza; majd a rablóbanda lerombolta erődítményt Palocsai Horváth András építette újjá, aki hatalmas mulatozások helyszínévé tette a nedeci várat – ahonnan a krónikák szerint a vigadozó résztvevők lapátütéssel távozhattak.

Andrzej Straszewski
, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke pedig Székesfehérvár – Opole testvérvárosi kapcsolatáról, a helyi lengyel kolóniáról, a szervezetek működéséről beszélt. Azt mondta, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok megőrzése és ápolása céljából hagyományosan kulturális rendezvényeket és megemlékezéseket szerveznek – együttműködésben többek között a Vörösmarty Társasággal.

A rendezvényen fellépett a Vox Mirabilis Kamarakórus.


Az irodalmi délutánon készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2018 Június
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
30
 
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.