Új tornacsarnokkal és tíz tanteremmel bővül a Ciszterci Szent István Gimnázium

2018.03.21. 19:11
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. március 21. (szerda)
Ünnepélyes alapkőletétel. Galéria 
 
 
 
 
2,6 milliárd forintos kormányzati támogatással újul meg a Ciszterci Szent István Gimnázium. Az új tornacsarnokot és a tíz tantermet magában foglaló épület alapkövét ünnepélyes keretek között tették le szerdán az iskola udvarán. A megnövekedett, 720 fős tanulói létszám és a plusz testnevelés órák beállítása tette szükségessé az infrastrukturális bővítést. A következő években több tízmilliárd forint értékben épülnek vagy újulnak meg iskolák Székesfehérváron, hangzott el az eseményen.


A Magyar Kormány jelentős anyagi forrást biztosít a ciszterci rend számára: hat nagyszabású beruházás közül Székesfehérváron a Ciszterci Szent István Gimnázium tornacsarnokának megépítésére, az intézmény fejlesztésére és a Nagyboldogasszony – Nepomuki Szent János, azaz a Ciszterci templom felújítására kerül sor. A Ciszterci Szent István Gimnázium új tornacsarnokkal és tíz tanteremmel bővül a következő két évben zajló fejlesztés során. Az épület alapkövét ünnepélyes keretek között rakták le szerda délután az iskola udvarán. Az eseményen köszöntőt mondott Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Bérczi L. Bernát O.Cist, a Zirci Ciszterci Apátság kormányzó perjele és Orosz Ágoston, az iskola igazgatója. A jeles eseményen, ahol a gimnázium diákjai adtak színvonalas műsort, a tanulók és pedagógusok mellett jelen a voltak város alpolgármesterei, önkormányzati képviselői és egykori „józsefesek” is.

A megnövekedett, 720 fős tanulói létszám és a plusz testnevelés órák beállítása tette szükségessé az infrastrukturális bővítést, ami a jelenlegi és következő generációk optimális fejlesztési lehetőségét szolgálja, mondta el köszöntőjében Orosz Ágoston igazgató. Köszönetet mondott a kormánynak a 2,6 milliárd forintos támogatásért, valamint a ciszterci rendnek és az önkormányzatnak az eddig megvalósult fejlesztésekért. Az elmúlt években megtörtént az épület energetikai korszerűsítése, a könyvtár rehabilitációja, a biológia terem és szertár kialakítása. „Legyen ez a munka közösségteremtő együttműködés.” Ehhez az országépítő munkához tanároknak, diákoknak és a gimnázium minden dolgozójának sok örömet, szeretetteljes, konstruktív alkotómunkát kívánt az intézmény vezetője.

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi államtitkár szerint ez az alapkőletétel az iskola történetének folytatását, a jövőt jelenti. A gimnázium egykori tanulójaként, majd tanáraként az országgyűlési képviselő köszöntőjében személyes emlékeiről szólt. Hozzátette, családjával erősen kötődik a gimnáziumhoz, hiszen édesanyja több mint 30 éven át e falak között tanított, és négy gyermeke is ebbe az iskolába járt.

Soltész Miklós államtitkár emlékeztetett arra, hogy pontosan 70 évvel ezelőtt „zavarták el” az egyházi iskolákból a rendeket, az egyházi fenntartókat, és zárták be azokat az iskolákat, amelyek nagy szolgálatot tettek a nemzet életében. Így járt a ciszterci rend is 1948-ban. „Hatalmas nagy elégtétel a kortól, a történelemtől, hogy ma több száz gyermek járhat újra Székesfehérváron a ciszterci rend iskolájába. Országosan ma már 220 ezer gyermek nevelkedhet egyházi felekezetű óvodában, iskolában, középiskolában. Csodálatos, ahogy e város fejlődésében nagy szerepet kapnak az iskolák, köztük az egyházi iskolák is.” Soltész Miklós sok erőt kívánt a keresztény értékek megőrzéséhez és továbbadásához.

A gimnázium egykori diákja, Székesfehérvár polgármestere beszédében emlékeztetett arra, a várpalotai elkerülő átadásán Magyarország miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy „Székesfehérvár egy bivalyerős város”. Az elmúlt napokban pedig a világ egyik legfontosabb, a Financial Times is több szempontból a 10 leggyorsabban fejlődő európai város közé választotta Székesfehérvárt. „Akármelyik véleményt is nézzük, mindez oktatás nélkül nem lett volna elérhető.”- hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. A polgármester kiemelte: „A mai fehérvári oktatási rendszer alapját a múlt század első évtizedeiben épült infrastruktúra is meghatározza, azonban néhány évvel ezelőtt megszületett a döntés, hogy szeretnénk ezeket a szellemi műhelyeket infrastrukturálisan megújítani, és ezzel is a pedagógusok, tanárok munkáját és a diákokat segíteni. A Ciszter mostani bővítésével egy időben már folyik az új Vasvári építésének előkészítése, a Kodolányi középiskola és a Tóparti teljes felújításának tervezése. Szeretném a „telekiseket” is megnyugtatni, hogy dolgozunk a Teleki bővítésén és felújításán is.” - tette hozzá a polgármester. „A következő években több tízmilliárd forint értékben épülnek vagy újulnak meg iskolák Székesfehérváron. Ilyen nagyságrendű fejlesztés a városban 80-90 éve volt utoljára. Mindez azért van, hogy a városnak ne csak szép történelme és jelene legyen, hanem egy ennél akár jóval sikeresebb jövője lehet akkor, ha az oktatásba fektetünk, amelyet Magyarország kormánya is támogat.” - zárta köszöntőjét a polgármester.

Az iskola története a török kiűzése után, 1688-ban a jezsuiták érkezésekor kezdődött, majd szervezett körülmények között 1724-től folytatódott és a jezsuiták után 1812-től a ciszterci rend vette át az iskolát. „Nem tudjuk megérteni a jelent, ha nem értjük a múltat, és nem tudjuk elképzelni és felépíteni a jövőt, ha nem helyes alapokra építkezünk.” - hangsúlyozta beszédében Bérczi L. Bernát O.Cist, a Zirci Ciszterci Apátság kormányzó perjele, hozzátéve: nagy öröm számukra  ez a fejlesztés, s külön öröm, hogy Szent Benedek ünnepén tehették le az új épületrész alapkövét.

A gimnáziumban olyan modern tornacsarnokot alakítanak ki, amelyben külön helyiséget kap a szertorna. A létesítményhez kapcsolódóan megépítenek egy menzahelyiséget is, amely a tornacsarnok lelátójával egybenyitható lesz, így multifunkcionális lehetőségeket kínál a rendezvényekhez. A csarnokot egykori diákjukról, Kaszap Istvánról fogják elnevezni. Olyan fejlesztéseket is terveznek, amelyeknek köszönhetően több kiscsoportos oktatási helyiség is szolgálhatja majd az intézményt.

Az alapkő letételen készült fotók letölthetők a Galériából.


 fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.