Három új sportpark és két futókör is épül a városban

2018.03.22. 17:29
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. március 22. (csütörtök)
Újabb beruházások a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programban. Galéria 
 
 
 
 
Tovább folytatódnak a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program székesfehérvári fejlesztései. Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselőkkel dr. Cser-Palkovics András polgármester számolt be arról, hogy a program második szakaszában három új sportpark és két futókör kerül megépítésre. Az első szakaszban támogatást nyert rácbányai létesítmény a tavasz folyamán, míg az Illyés Gyula téri, a Krasznai közi és a Bébic utcai parkok, valamint a futókörök még ebben az évben elkészülnek.


2018-ban több helyszínen folytatódnak a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program székesfehérvári fejlesztései.

Vargha Tamás
országgyűlési képviselő elmondta, hogy a program első szakaszában a város támogatást kapott az Apatini utca – Rácbánya közötti területen egy sportpark kialakítására; a második szakaszban ez most kiegészül további három sportparkkal, és két futókör telepítését is támogatják. Sportparkokat hoznak létre az Illyés Gyula téren, a Krasznai közben és a Bébic utcában, a futóköröket az Apatini utca – Rácbánya közötti területen, valamint a Tóvárosi lakónegyedben építik meg. A képviselő a sport és az egészségmegőrzés kapcsolatáról szólva azt mondta: „A sportparkok kiváló helyszínek lesznek, hogy fiatalok, idősek és középkorúak sportoljanak, és tegyenek valamit az egészségükért. Ez megint egy jó példája annak, hogy a Kormány jó döntése nyomán az Önkormányzat is jó döntést hozott: az összefogásból pedig Székesfehérváron hamarosan megvalósulhatnak az újabb sportparkok.”

Törő Gábor
országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a sportba való befektetések a kutatások alapján többszörösen megtérülnek az egészségügyben. „A beruházások azt a célt szolgálják, hogy nemcsak a versenysportot kell támogatni, hanem a tömegsportot is. Mint a Móri SE elnöke tudom, hogy ha van egy fejlesztés – és itt most egyszerre több helyszínről beszélünk –, azt jelenti, hogy a városlakók bármikor kijöhetnek ide futni vagy bármilyen sportágat űzni.” A képviselő hozzátette, hogy kulturált környezetben, közvilágítással, biztonságban tölthetik el szabadidejüket a sportolni vágyók. A mindennapos testnevelés 2010-es bevezetésével kezdődött, majd különböző, a versenysportokat szolgáló sportkomplexumok felújításával és a tömegsportokkal kapcsolatos beruházásokkal folytatódik a Kormány programja – a lakosság egészségmegőrzése céljából, fogalmazott.

„Fontos és szimbolikus értelemben is üzenetet hordozó fejlesztések történnek a sport és az egészség jegyében, megosztva a költségeket a Kormányzattal. Ezek a sportolási lehetőségek ingyenesek, igénybevételük nem függ szociális helyzettől.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester. A rácbányai létesítmény 90 m²-es, gumi talajburkolatú területen, 8-10 sporteszközzel ellátott sportpark, amely a tavasz folyamán elkészül; a második ütemben hozott döntéseknek köszönhetően újabb parkok és népszerű, sokak által már más városrészekben kedvelt futókörök épülnek, amelyek még ebben az évben megvalósulnak, tette hozzá a polgármester. Dr. Cser-Palkovics András megköszönte a képviselők közös lobbitevékenységét, majd a 40-50 millió forintos beruházás eredményéről így fogalmazott: „Ennek a nyertesei a fehérvári emberek lesznek, akik ezeket a területeket a város különböző pontjain, részein szabadon fogják tudni használni.”


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr

 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.