Szemelvények Csala történetéből

2018.03.23. 18:56
SAJTÓKÖLEMÉNY - 2018. március 23. (péntek) 
Bemutatták Varró Ferenc új helytörténeti kötetét.        Galéria  
 
 
 
 
 
 
 
A közelmúltban látott napvilágot Varró Ferenc Szemelvények Csala történetéből című helytörténeti kötete, melyet pénteken mutattak be a Székesfehérvárhoz tartozó városrész közönségének. A gazdagon illusztrált kiadványt dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója ismertette, az esemény házigazdája Östör Annamária önkormányzati képviselő volt.

Csordultig megtelt érdeklődő helyi lakókkal péntek délután a csalai Picur büfé, ahol bemutatták Varró Ferenc: Szemelvények Csala történetéből című kötetét. A 160 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált könyv tárgyalja Csala és környékének élővilágát, vízrajzát, természeti értékeit. Szemelvényszerűen, kronologikus sorrendben bemutatja az egykori puszta múltjának fontosabb állomásait, a birtokos családokat, közülük is részletesen a Kégl családot. Az író külön fejezetet szentelt az egykor Csalán elhelyezett Agrártörténeti Gyűjteménynek, de megemlékezik a településrész sportéletéről is. A kötetet gazdag fotótár egészíti ki, amelyet a szerző és családja készített, e személyes hangvételű képek, számos, már nem látható épületet és egyéb tárgyi emléket mutatnak meg.

„Székesfehérvár városa nagyon örült a kiadványnak! Fontosnak tartjuk, hogy az egyes településrészek történetét dokumentáljuk és megismerhetővé tegyük.” – hangsúlyozta a Kégl család tagjainak részvételével rendezett kötetbemutatón Östör Annamária, Csala önkormányzati képviselője. Külön ajánlotta a nagyvárosban élőknek a kötetet, melynek segítségével megismerhetik a kedves és élhető városrész gyönyörű, nevezetes és rejtett értékeit egyaránt.

Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy Székesfehérvár gazdag helytörténeti irodalommal rendelkezik. A legrégebbi munkák az 1860-as években jelentek meg. A XIX. század fordulóján már monografikus igényű munkák készültek, bár csak később láttak napvilágot. Az átfogó várostörténeti munkák mellett azonban egyre nagyobb igény nyilvánul meg az egyes városrészek múltját bemutató kötetek iránt.
A könyv részletes bemutatása kapcsán hangsúlyozta, hogy a kiadvány botanikai, zoológiai, történelmi, történeti áttekintést ad Csaláról, emellett a mai igényeknek megfelelően rendkívül gazdag a képi illusztrációja. Hozzátette, hogy az ilyen és ehhez hasonló helytörténeti kiadványok erősítik a helyiekben a lakóhelyhez való ragaszkodást, a megismerés igényét.

„Magyarországnak van egy helye, CSALA - így, számomra csupa nagybetűvel - amit én úgy neveztem el, hogy Magyarország Loire-völgye… Elfogult vagyok Csalával kapcsolatban, mert gyermek- és ifjúkoromat itt éltem, és most, hogy visszajöttem idősödő koromban, házat építettem a családomnak. Remélem, hogy életünk hátralévő részét ezen a helyen élhetjük le.” – írja a könyv bevezetőjében a szerző.
Varró Ferenc hosszú évek óta foglalkozott Csala történetével, ám igazán akkor mélyedt el részletesen a munkában, amikor családjával együtt ide költözött. Rengeteg anyagot gyűjtött össze, melyet hét-nyolc évvel ezelőtt kezdett el rendszerezni, és könyvvé formálni.
A szerző köszönetét fejezte ki Székesfehérvár Önkormányzatának a kötet megjelentetésének támogatásáért, illetve a Városi Levéltár és Kutatóintézet dolgozóinak, hogy a kéziratait segítettek könyvvé rendezni. Szintén köszönetet mondott szerzőtársainak, akiknek külön írásaik vannak a kötetben, illetve inspirálták őt, hogy jegyzeteit tovább írja.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

–   Vége –

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Varju Zoltán Mihály

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.