Elkezdődik az Árpád-ház Program első üteme, megújul a múzeum Rendházépület

2018.04.03. 14:04
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. április 3. (kedd)
 1,2 milliárd forint az Árpád-ház Programra, 400 millió forint a múzeum felújítására. Galéria
 
 
 
 
A kormány 1,2 milliárd forinttal támogatja az Árpád-ház Program első ütemében megvalósuló tudományos-szakmai alprogramokat. Emellett folytatódik a székesfehérvári Szent István Király Múzeum rekonstrukciójának előkészítése is, melyhez a kormány további, mintegy 400 millió forint támogatást biztosít. A Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent kormányhatározat kapcsán az idén induló nagyszabású fejlesztések megvalósításáról tartott sajtótájékoztatót Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója.


Az Árpád-ház Program célja elhelyezni az Árpádok örökségét a magyar és az európai közemlékezetben, illetve előkészíteni az Aranybulla kiadása 800. évfordulójának megünneplését (2022), valamint a Szent István halálának 1000. évfordulójáról való méltó megemlékezést. Annak érdekében, hogy a tudomány legfrissebb eredményeire alapozott összkép alakuljon ki az Árpádok művéről, a Magyar Tudományos Akadémia intézményei, közgyűjtemények, egyetemi tanszékek, önkormányzatok, kulturális egyesületek különböző tudományos kutatási, valamint ismeretterjesztő-kultúraközvetítő, értékmentő programokat szerveznek, amelyhez a kormány 1,2 milliárd forint támogatást biztosít.

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi államtitkár a keddi sajtótájékoztatón elmondta, az Árpád-ház Program első üteme keretében, a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely és környezete megújítását célzó, „Az ország bölcsője”, továbbá a „Királyok és szentek. Az Árpádok kora” című nagyszabású kiállítás kiemelt eseményei mellett az Árpádok kulturális örökségével kapcsolatos egyéb tudományos-szakmai programok is megvalósulnak majd. „A kormány újabb 400 millió forintot ad Székesfehérvárnak, hogy megkezdődhessen a Szent István Király Múzeum felújításának előkészítése. Méltó módon készülhetünk így az Aranybulla kiadásának (2022) nyolcszázadik és Szent István királyunk halálának (2038) ezredik évfordulójának megemlékezéseire.”

Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott a kormánynak az újabb Székesfehérvárt támogató döntéséért, valamint a múzeum munkatársainak a 2020-ban nyíló kiállítás előkészítéséért. „Világszínvonalú, Európát is megszólítani képes tárlat lesz a „Királyok és szentek. Az Árpádok kora”. Megtisztelő, hogy Székesfehérvár adhatja a helyszínt, és jó döntés született, hogy ez az épület legyen otthona a tárlatnak, ám a Rendház felújítását el kell kezdeni. A 400 millió forintos támogatással megkezdődhet a tervezés, és ebből 100 millió forintot fordíthatunk a raktározási problémák megoldására. A múzeum felújítását követően a raktárépületek a jövőben a város további közgyűjteményeinek is segítséget jelentenek majd.” – tette hozzá dr. Cser-Palkovics András polgármester. 

Az értékes műemléképület a részleges rekonstrukciót követően helyet adhat a Magyar Nemzeti Múzeum az Árpádok történelmi művét bemutató tárlatának. Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója kiemelte, az Árpádok időszakában Székesfehérvár szimbolizálta a dinasztia nagyságát, uralmát határokon innen és túl egyaránt. Az Árpád-ház Programnak köszönhetően a múzeumban megvalósuló fejlesztések eredményeként egy jóval nagyobb, modern kiállítótér jön létre. Ez helyet adhat majd egy, a város történetét, kulturális örökségét bemutató új, állandó kiállításnak is.

A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Molnár Artúr
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.