A derék város

2018.04.04. 20:14
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. április 4. (szerda)
Megjelent a Székesfehérvár Anno …harmadik kötete. Galéria 
 
 
 
Dr. Demeter Zsófia: A derék város címmel megjelent könyvét mutatták be szerdán a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A Székesfehérvár Anno… sorozat harmadik kötetében Székesfehérvár központi szerepköreit ismerhetjük meg a török kiűzetése utáni időktől 1930-ig tartó, több évszázados periódusban. A kiadványt dr. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az eseményen részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Cser-Palkovics András polgármester.


Hiánypótló kötettel gazdagodott a Székesfehérvár Anno… sorozat. Dr. Demeter Zsófia A derék város című könyvét szerdán mutatták be a múzeumban. A Fejér Megyei Múzeumegyesület és a város támogatásában megjelent könyvsorozat a kilencvenes években indult útjára azzal a céllal, hogy a fennmaradt fényképeket értelmezze, elhelyezze a város történetében. Így született meg dr. Demeter Zsófia és Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… című, a várost régi képeslapokon és fotókon keresztül bemutató könyve. A második kötetben az 1930-as évek nagy fejlesztéseit mutatta be a szerző, középpontban az 1938-as Szent István-év ünnepségeivel.

A harmadik kötetet dr. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár mutatta be a szép számmal megjelent közönségnek. Mint mondta, a most megjelent, igényesen szerkesztett, tényszerű és nagyon olvasmányos könyvből megismerhetjük városunk központi szerepköreit az 1600-as évek végétől az 1930-ig tartó Szent Imre-emlékévvel bezárólag. A tudományos korrektség jellemzi a három részből álló kiadványt, amelyben az eddig ismert kutatások mellett a legfrissebb tudományos eredmények is helyet kaptak. Dr. Hermann Róbert kiemelte, ez a kötet is - úgy, mint maga a sorozat - a szerző városhoz fűződő lokálpatriotizmusából és tudományos igényességéből született.

A könyv különlegessége, hogy a derék város, azaz Székesfehérvár központi szerepköreit tárgyaló esszéket követően a 222 képből álló, erőteljes fotóválogatás mutatja be a folyamatosan fejlődő várost. A harmadik, az olvasó számára talán a legérdekesebb részben pedig olyan olvasmányok kaptak helyet, amelyek új információkkal, korabeli „színekkel és illatokkal fűszerezik” a történelmi eseményeket. Így olvashatunk a fehérvári teátristákról, bepillantást nyerhetünk az Ybl család mindennapjaiba, de az is kiderül, hogyan lett munkahelyből mulatókert Öreghegy, valamint olvashatunk a tűzoltókongresszusról és a hangászkarról is.

Dr. Demeter Zsófia örömét fejezte ki, hogy a könyvben láthatóak a Szent István Király Múzeum gyűjteményéből, egyéb közgyűjteményekből és magángyűjteményekből származó olyan képek, amelyeket korábban még nem mutattak be sehol. A szerző köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette a kiadvány megjelenését. Hozzátette: aki elolvassa ezt a könyvet, megismerheti azt a folyamatot, hogy a fehérváriak hogyan gondolkodtak városukról. A közös gondolatoknak, tetteknek milyen következményei voltak, és vannak ma is. Mint a könyv előszavában írja: „Szó essék tehát a történelmi hagyományról, amelynek Fehérvár esetében szépen kimutatható a Szent István-tisztelet révén városalakító ereje. Hiszen ma is ezt a hagyományt építjük, alakítjuk, őrizzük.”

A könyvbemutatón készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.