Az Alkotmánybíróság a demokrácia mellett döntött

2018.05.04. 10:40
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. május 4. (péntek)
Egy polgármesternek is joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. Galéria 
 
 
 
 
Nemcsak személyes érintettsége, hanem a demokráciába vetett hite miatt is kiemelt jelentőségűnek tartja az Alkotmánybíróság döntését – erősítette meg pénteki sajtótájékoztatóján dr. Cser-Palkovics András. A bírói testület teljes ülésén született határozat kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alaptörvényben rögzített, egy polgármesternek választott tisztsége mellett is joga van nyilvánosan politikai véleményt formálni. Dr. Cser-Palkovics András polgármester az alkotmánybírósági határozat alapján visszautalandó bírság összegét közösségi célra ajánlja fel.


Az Alkotmánybíróság 2018. május 2-án kelt határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria korábbi döntését, amely szerint dr. Cser-Palkovics András a választási alapelveket megsértette volna. Egy nem székesfehérvári lakos – aki egyébként egy baloldali politikus házastársa – nyújtott be kifogást egy, a kampányidőszakban Székesfehérvár polgármestere által aláírt levél miatt, mivel véleménye szerint az kampányeszköznek minősült. Ezt a Fejér 02. OEVB elutasította, a fellebbezést elbíráló Nemzeti Választási Bizottság – majd a Kúria – viszont helybenhagyta és 345 ezer forint bírságot is kiszabott. A bírságot dr. Cser-Palkovics András magánszemélyként törvényi határidőben befizette, azonban panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

„Egy pártpolitikai szereplő csákvári lakhelyű közvetlen hozzátartozója kifogásolta a véleménynyilvánítás szabadságát. Megkérdőjelezve azt, hogy egy közösség által megválasztott helyi közjogi vezetőnek joga van saját véleményét – akár politikai véleményét is – helyi közügyekben demokratikus módon, nyilvánosan kifejezni. Pedig ez a demokrácia. Ahogy az is, hogy az emberek elfogadják vagy elutasítsák a véleményét.” – így összegezte Székesfehérvár polgármestere a történteket, és megköszönte az Alkotmánybíróság teljes ülése által meghozott döntést. Ez megerősítette a közéleti megnyilvánulásaiban saját maga által is képviselt elvet, hogy mindenkinek joga van véleményt formálni és azt elmondani. A különböző álláspontok megismerése, az érdemi viták adják éppen a demokrácia alapját, és az így szerzett ismeretek segíthetik, hogy minél több nézőpontot megismerve alkosson mindenki saját véleményt egy-egy kérdésben. 

A városvezető kiemelte: természetesen nem a város anyagi forrásait (vagyis közpénzt) felhasználva került kiküldésre levele, amelyben saját tapasztalatait osztotta meg a címzettekkel, formált személyes véleményt egy országgyűlési képviselő-jelöltről, illetve mindenkit demokratikus jogainak gyakorlására – az április 8-i szavazáson való részvételre – kért. Ahogy levelében is fogalmazott, egy polgármesternek igenis dolga, sőt kötelessége, hogy városának ügyeit intézze, fejlődését előmozdítsa, a fehérváriak életét jobbá tegye. És az is feladata a polgármesternek, hogy amikor annak ideje van, megfogalmazza, hogy egy-egy kérdésben szerinte mi szolgálja Székesfehérvár érdekét. Természetesen a székesfehérvári emberek pedig szabadon eldönthetik, hogy egyetértenek vagy sem ezzel a véleménnyel. Erről egyébként április 8-án Székesfehérváron is egyértelműen döntöttek.

Az Alkotmánybíróság indoklása szerint abban az esetben, ha egy tilalmi rendelkezés egy alapjog (jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozásához vezet, akkor a jogalkalmazónak arra kell törekednie, hogy az érintett alapjog gyakorlását a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Mint a határozatban írják: „Egy pártpolitikus polgármester esetében előfordulhatnak … olyan élethelyzetek, amikor nem mint polgármester, hanem mint pártpolitikus jelenik meg.”„… mégsem lenne elvárható a polgármestertől, hogy tisztségét és saját tapasztalatait eltitkolja a választópolgárok elől, hiszen ők e nélkül is tisztában lennének az ő polgármesteri tisztségével (ahogyan ez valamennyi helyi választott tisztségviselő esetében megállapítható lenne).”

Dr. Cser-Palkovics András polgármester az alkotmánybírósági határozat alapján visszautalandó bírság összegét közösségi célra ajánlja fel: „Középiskolásoknak szervezek érvelési versenyt "A vélemény szabad és szabadon elmondható – globalitás-lokalitás" címmel. A verseny részleteit a következő hetekben dolgozzuk ki."


A sajtótájékoztatón készült fotók és a határozat letölthető a Galériából!







Szöveg: Stettler Zsuzsanna
Fotó: Simon Erika
 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.