Hóbortos ultramodernek a Műkertben

2018.05.11. 18:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. május 11. (péntek) 
Kiállítás nyílt a Kecskeméti Művésztelep munkáiból a Deák Gyűjteményben.       Galéria
 
 
 
 
 
"Hóbortos ultramodernek" a Műkertben / Kecskeméti Művésztelep 1909-1919” címmel új kiállítás nyílt ma délután a Szent István Király Múzeum - Deák Gyűjteményben. A november 4-ig látogatható tárlat nagy részét a Kecskeméti Katona József Múzeumból érkezett alkotások teszik ki, de vannak egyéb művek is. A megnyitón többek között Székesfehérvár polgármestere és Kecskemét alpolgármestere köszöntötték a megjelenteket, kiemelve a városok közötti együttműködés fontosságát.

A kiállítás a Deák Gyűjtemény 19-20. század fordulóján létrejött magyar művésztelepeket bemutató sorozatának harmadik tárlata. A Gödöllői és Szolnoki Művésztelepek korai korszakának bemutatása után a mostani tárlat a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményére épít. A múzeum 40 alkotása mellett láthatunk egy művet, amely a Kecskeméti Polgármesteri Hivatal tulajdonát képezi és négy olyan alkotást is, melyek Székesfehérvárról – Smohay János hagyatékából és Deák Dénes gyűjteményéből – származnak. A válogatásban a kecskeméti művésztelepet vezető Iványi Grünwald Béla alkotásai mellett még 26 másik művész - köztük Perlrott-Csaba Vilmos, Kmetty János, Bornemisza Géza, Uitz Béla, Lechner Ödön, Kisfaludi Strobl Zsigmond - munkái szerepelnek. A kiállításhoz a bemutatott tárgyak reprodukcióit tartalmazó katalógus is készült.

A megnyitón Szűcs Erzsébet művészettörténész, a kiállítás kurátora üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a Kecskeméti Művésztelepet a Nagybányáról kivált, és a városban otthonra talált alkotók alapították. A mostani kiállítás a két városi múzeum közötti jó kapcsolatnak és rendkívül szoros együttműködésnek köszönhető.

Az eseményen Majoros Gyula, a Kecskeméti Műkert zenésze, képzőművésze énekesmadarakat és hangszereket megszólaltató hangmontázst mutatott be, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszöntőt. Megtisztelőnek nevezte, hogy Kecskemét elfogadta a meghívást, ezzel is érzékeltetve, hogy a kultúra is összeköti a két várost. Ugyancsak köszönetét fejezet ki a két múzeum közreműködő szakembereinek, akik lehetővé tették a kiállítás megvalósítását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak a gyönyörű fővárosa mellett vannak nagyon szép városai is, melyek épített, kulturális és egyéb értékeit ugyancsak fontos megismernünk, ez pedig ösztönözhet minket a személyes látogatásra is.

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” - Kecskemét szülötte, Kodály Zoltán ezen gondolataival kezdte köszöntő beszédét  Szeberényi Gyula Tamás, a város alpolgármestere. Arról szólt, hogy az elmúlt század elejének dinamikus gazdasági fellendülése magával hozta más területek fejlődését, megjelent a tehetős polgárság és vele együtt az igény a kultúrára, a művelődésre. Beszélt a Kecskeméti Műkert létrejöttéről, majd hozzátette: Kecskemét idén ünnepli első írásos említésének 650. évfordulóját, és fontos, hogy a város határain túlról is érdeklődnek a település, annak kulturális élete iránt.

A megnyitó keretében Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője tartott tárlatvezetést.

A "Hóbortos ultramodernek" a Műkertben / Kecskeméti Művésztelep 1909-1919” című kiállítás november 4-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óra között látogatható.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.




Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.