Székesfehérváron tanácskozik az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége

2018.05.17. 15:36
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. május 17. (csütörtök) 
A kétnapos programon Székesfehérvár egészségfejlesztéséről is tanácskoznak.    Galéria
 
 
 
 
 
 
Székesfehérváron tartja éves közgyűlését és koordinátori értekezletét az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége. A közgyűlést a Városháza Dísztermében dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg. A  kétnapos tanácskozáson többek között beszámoló hangzik el a  2017-es évről, a 2018. évi programokról és a székesfehérvári egészségfejlesztésről.

Székesfehérvár Önkormányzata 30 éve vesz részt  a WHO Egészséges Városok Hálózatában, amelyhez Európában 17 nemzeti hálózaton keresztül több mint 1400 város csatlakozott. Az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének 22 tagja van, közülük 18-an anyaországiak, 4-en határon túliak. A tagvárosok koordinátori értekezleteken és évente egy szimpóziumon osztják meg a legjobb gyakorlataikat és dolgozzák fel az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témákat.

A kétnapos tanácskozás ma a szövetség Igazgatótanácsának zártkörű ülésével kezdődött, majd a Városháza Dísztermében az éves Közgyűléssel folytatódott, melyet Székesfehérvár polgármestere nyitott meg.
 Dr. Cser-Palkovics András köszönetét fejezte ki annak kapcsán, hogy Fehérváron kerülhet sor a tanácskozásra. Mint fogalmazott, amikor egészséges városokról beszélünk, akkor valójában az emberekről beszélünk, és arról, hogy egy adott városban élők legyenek egészségesek egyénként, családként és közösségként. Ennek megvalósítsa nem megy tervek, stratégiák megfogalmazása, a jó példák megmutatása és egymás tapasztalatainak figyelembe vétele nélkül. A Szövetség ennek lehetőségét adja meg a tagvárosok számára.
A polgármester elmondta, Európában, de a világ más pontjain is a mai kor egyik döntő kérdése, hogy milyen városokat képzelünk el a XXI. században, azok milyen életminőséget, környezetet, egészségügyi ellátást nyújtanak a lakók számára. Tapasztalatai szerint nincs olyan cég, vállalkozás, amely az alapvető befektetési szempontjai között ne venné figyelembe a város egészségügyi helyzetét, intézményi hátterét, a dolgozóinak nyújtható ellátási formákat és a prevenciós lehetőségeket, intézkedéseket.

A nyitó beszédet követő közgyűlésen tárgyaltak az alapszabály-módosításról, a  2017-es pénzügyi beszámolóról, és annak a szimpóziumnak az előkészítéséről, melyet a Szövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartanak majd az erdélyi Szovátán. – hangsúlyozta De Blasio Antonio, a szövetség főtitkára.

A Közgyűlést követően a tagvárosok képviselői megkezdték kétnapos tanácskozásukat, melyen többek között tárgyalnak a 2018. évi programokról, a költségvetésről, valamint Székesfehérvár egészségfejlesztési programjairól. Holnap a Hotel Magyar Királyban folytatódik a koordinátori értekezlet, melyen szó lesz a szövetség mindennapos működéséről, a tagvárosi tapasztalatok megosztásáról, az egészséghatás-vizsgálat kivitelezéséről és a helyi irányító bizottságok működtetéséről.

Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok a tanácskozás kapcsán úgy fogalmazott, hasznos, hogy Székesfehérvár tagja a Szövetségnek, és így mindenki számára látható egészségfejlesztési munka zajlik a városban. Az idei év egyik legfontosabb feladata lesz Fehérvár 2011-ben elfogadott Egészségfejlesztési Tervének megújítása a WHO alapelvek szerint, melyek között hangsúlyt kap az esélyegyenlőség biztosítása, a közösségalapú egészségfejlesztés.

A tanácskozáson Székesfehérvár képviseletében részt vett továbbá Varga Márta, a Humán Szolgáltató Intézet igazgatója és Dr. Keresztury Lászlóné, a HSZI WHO-koordinátora.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 


Szöveg:
Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika




 

 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.