„Ültessünk fát az I. világháború emlékére a Kárpát-medencében!”

2018.05.29. 17:37
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. május 29. (kedd)
Az első fehérvári facsemete, egy díszkörte fa a Püspökségre került. Galéria 
 
 
 
Ültessenek minél több fát az I. világháború centenáriuma alkalmából, a Nagy Háborúban elesett katonákért és a civil áldozatokért – erre kéri a közösségeket a Krajczáros Alapítvány, a Bársony István Alapítvány, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete. Városunkban az első fát a civil szervezetek vezetői Spányi Antal megyés püspökkel és Róth Péter alpolgármesterrel közösen ültették el kedden délután a Püspökség udvarán. Céljuk, hogy Székesfehérváron, mint katonavárosban nem egy, hanem akár száz fa is otthonra találhasson november 11-éig, az Emlékezés napjáig. 


Kedden délután a Székesfehérvári Püspökség udvarán gyűltek össze a háborús hősökre emlékeztető akció kezdeményezői és támogatói. Spányi Antal megyés püspök, Róth Péter, alpolgármester, Németh István, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Csiák Gyula, a Bársony István Alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Karsai Béla, a HTBK Székesfehérvári Szervezetének elnöke közösen ültette el azt a díszkörte fát, ami az első fehérvári facsemete a program keretében. A három civil szervezet „Ültessünk fát az I. világháború emlékére a Kárpát-medencében!” címmel tett közzé felhívást a Nagy Háború centenáriuma apropóján – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón.

„Egy nemzet gyökerei akkor erősek, ha tud a múltjából erőt meríteni, és a régiek példája ad inspirációt a jelen problémáinak megoldására – így tudunk bizalommal tekinteni a jövőbe.” – mondta Spányi Antal megyés püspök. Kiemelte: hányattatott, nehéz sorsa volt a nemzetnek, éppen ezért öröm számára, hogy ezt a sorsot mégis példaként tudjuk megélni és példaként tudunk emlékezni hőseinkre a kezdeményezést tevő civil szervezetekkel közösen. „Az emlékfa ültetésével arra szeretnénk emlékeztetni az embereket, hogy az élet mit is jelent. Tesszük ezt azzal a reménnyel, hogy az életet, amit kaptunk, felelősen tudjuk megélni és hűségesek tudunk maradni a régiek szelleméhez, hogy Szent István örökségében tudjuk építeni a jövőnket. Ne csak a múltunk legyen dicsőséges, hanem a jövőnk is legyen szép, erős és életet jelentő minden magyar számára.” – zárta gondolatait a megyés püspök.

„Aki fát ültet, azt szokták mondani, hogy a jövőnek teszi. Mi azért ültetünk fát, mert a múltra szeretnénk felhívni a figyelmet. Székesfehérvár számos fia vérzett az I. világháború különböző frontjain. Ez a város megtette a magáét, megtette a kötelességét.” – emlékeztetett Róth Péter alpolgármester. Mint mondta, az első fa elültetése, amelyet még további fák fognak követni, erre hívja fel a figyelmet. „Mi vagyunk az a generáció, aki át tudja örökíteni mindezt az emlékezést a következő generációk számára. A mi dédszüleink, nagyszüleink voltak ott és a mi unokáink, dédunokáink is reméljük, hogy látni fogják majd ezeket a fákat és gondolnak az 1914 és 1918 közötti évek szörnyűségeire. Emlékeznek mindazokra, akik szenvedtek, minden áldozatra és minden elhunytra.”

A felhívást közzétevő szervezetek képviselői az akciót a Föld napján, a sárkeresztesi Bársony István Emlékparkban elindították, amelyhez már többen – köztük magyar városok és határon túli települések Erdélyből, Lengyelországból, Szlovákiából is csatlakoztak – mondta el Németh István, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Püspökség udvarán az első fehérvári fa elültetésére került sor. A kezdeményezés november 11-éig, az Emlékezés napjáig tart, amikor 11 óra 11 perckor – kilencedik alkalommal csatlakozva a nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz – Székesfehérváron is fellobbannak majd a mécsesek. 

„Úgy gondolom, hogy a tavalyi évben tizenöt országból közel húszezer embert érintően kaptunk fotókkal alátámasztott visszacsatolásokat. Egy kicsit ez engem arra inspirál, hogy jó ügyet kezdeményeztünk, sokan álltak mellé.” – méltatta a csapatmunkát és annak sokakat megszólító eredményeit Németh István. 

A novemberig tartó akcióhoz bármely közösség csatlakozhat. A civil szervezetek azt szeretnék, ha ez egy országhatárokon átívelő, az elkövetkező száz esztendőre is az emberi emlékezetben a hősöket megőrző programmá bővülne. Emlékeztetve arra a közel 20 millió emberre, aki életét vesztette a Nagy Háborúban.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.


 

Szöveg: Stettler Zsuzsanna
Fotó: Molnár Artúr

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.