A doni hősökre emlékeztek

2012.01.13. 16:05
SAJTÓKÖZLEMÉNY- 2012. január 13. (péntek)
Csütörtökön megemlékezést tartottak a Donnál elesett hősök tiszteletére a Szent István Művelődési Házban és a pákozdi Doni Kápolnánál.   Galéria
 
 
 
Csütörtökön megemlékezést tartottak a Donnál elesett hősök tiszteletére. A Szent István Művelődési Házban tartott megemlékezésen részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester, a pákozdi Doni Kápolnában Székesfehérvár Önkormányzatát Róth Péter alpolgármester képviselte. Az ökumenikus megemlékezés során imát mondott Spányi Antal megyés püspök, Somogyi László református lelkészi elnök és Bencze András evangélikus lelkész.

Csütörtökön megemlékezést tartottak a doni hősök tiszteletére a Szent István Művelődési Házban és a Doni Kápolnában. A megemlékezést a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, Székesfehérvár Önkormányzata, a pákozdi Nemzeti Katonai Emlékpark, a Háborús Emlékhelyeket Gondozók Társasága és a Magyar Királyi "Szent István" 3. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző Egyesület rendezte.

Dr. Cser-Palkovics András megemlékező beszédében megosztotta gondolatait a doni tragédiáról. Mint mondta „minden hősre, aki a nemzet szabadságáért életét áldozta emlékeznünk kell. Akkor tudunk azonban méltón emlékezni, ha a fiatalokkal az iskolában a történelem oktatás a 20. század magyar történelmét a mainál sokkal jobban megismerteti.” A polgármester hangsúlyozta, hogy „aki nem érti a 19-20. századi magyar történelmet, nem érti meg a 21. század mai történéseit. Fontos persze, hogy megismerjék a fiatalok Mezopotámia történetét, de azt hiszem, sokkal fontosabb, hogy 20. században mi történt a magyar nemzettel."
A megemlékezés vetítéssel és előadással folytatódott.  Dr. Horváth Csaba hadtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az 1943-as téli hadműveletről tartott beszámolót.

A kora esti órákban Pákozdon a Nemzeti Katonai Emlékhely Doni Kápolnájánál folytatódott a megemlékezés, ahol a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség szervezésében tartottak központi megemlékezést.  Immár 18. alkalommal került sor emléktűz gyújtására a doni áldozatok emlékére a pákozdi Mészeg-hegyen álló emlékkápolnánál.

Az idei megemlékezésen Tari István délvidéki költő mondott  ünnepi beszédet.  Kitért a II. világháború szörnyűségeire és felidézte a délvidéki magyarokat sújtó 1944-es vérengzést.  Beszédében elítélte a tavalyi évben a szerb parlament által meghozott, a magyarságot a kollektív bűnösség elve alapján diszkrimináló törvényeket.

Spányi Antal megyéspüspök az  ökumenikus emlékezés során  a II. világháború egyházi áldozataiért mondott imádságot. „ Mindenható örök isten, a történelem Ura, bizalommal fordulunk hozzád imáinkkal, hogy ezen a megszentelt helyen a Don-kanyarban elesett hősökért és áldozatokért könyörögjünk.”
Somogyi László református lelkészi elnök imádságában kitért arra, hogy „Mert bár most is halottakat gyászolunk, de közben hitünk karjaival reád bízzuk őket. Bár a halál és a sötétség erőit támadni érezzük ma is minden felől, reménységünk mégsem fogyatkozik.”
Bencze András evangélikus lelkész imádságában elmondta: „bizalommal emlékezünk azokra, akik élve vagy holtan – vesztes csatának voltak részesei: becsülettel, bajtársiassággal, hazaszeretettel, igazsággal.

A megemlékezés végén a Don-kanyarnál elesett Ismeretlen Katona sírjánál közös koszorút  helyezett el Huszár János  dandártábornok, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese,  Vargha Tamás a Megyei Közgyűlés  elnöke és Róth Péter alpolgármester.

A megemlékezésen készült fotók letölthetők a Galériából.

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.