Élettel telt meg a Rác utca – estig tart a 15. Tűzzel-Vassal Fesztivál

2018.06.23. 12:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. június 23. (szombat) 
Rekordszámú késes kiállító jött el a kézművesek programjára.   Galéria  
 
 
 
 
 
 
Újra élettel, érdeklődők tömegével telt meg Székesfehérvár egyik legkülönlegesebb helye, a Rác utcai Skanzen. Ma van a Tűzzel-Vassal Fesztivál, amely a Fehérvári Kézművesek Egyesületének legnépszerűbb hagyományőrző programja. Az idei, sorrendben 15. rendezvény központi témája a pásztorkodás, a pásztorélet bemutatása. A  késesek, késkészítők, kovácsok és fegyverkovácsok országos találkozóján és vásárán 52 mester, illetve kiállító vesz részt, ez több mint eddig bármikor. A jubileumi programot Szenczi Jánosné, az egyesület elnöke és dr. Cser-Palkovics Andráspolgármester nyitották meg. A fesztivál kora este tűzugrással zárul.

A Tűzzel-Vassal Fesztivál 15 évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy felélesszék, a jelenkorral megismertessék és a jövőnek megőrzzék a feledésbe merült késes, kovács és fegyverműves mesterségeket. A Fehérvári Kézművesek Egyesületének kezdeményezése jó talajra talált, ezt bizonyítja, hogy a rendezvény népszerűsége folyamatosan növekedett az elmúlt másfél évtizedben. A fesztivál alkalmával minden évben élettel telik meg a Skanzen. A kézműves mesterek idén is újra teljes hosszában elfoglalták a Rác utcát, egész nap kínálják, zsűriztetik míves portékáikat. Megnyíltak a szerb templom és a Rác utcai porták kapui, a Skanzen szinte minden szegletében kínálnak különféle kreatív, alkotó foglalkozásokat, szórakoztató és ismeretterjesztő bemutatókat, kiállításokat.

A fesztivál sokat segít a késes szakma újbóli fellendítésében, megőrzésében. A szakmai képzést az 1980-as évek végén megszüntették, örömteli azonban, hogy a most kiállító mesterek között nagyon sok a fiatal. – hangsúlyozta kérdésünkre Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnöke. A megnyitón arról beszélt, hogy kezdettekkor a Zichy ligetben volt a fesztivál, eleinte 6-8 mester részvételével, ma azonban minden eddiginél több, 52 kiállító mester érkezett az ország minden szegletéből. A szervezők szándékát hűen tükrözi a fesztivál címe, azaz, hogy tűzzel-vassal, kitartóan rendezik meg a programot minden évben.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester nyitó köszöntőjében méltatta az egyesület tevékenységét. Megköszönte mindazok munkáját, akik az elmúlt 15 évben azért dolgoztak, hogy a fesztivál létrejöjjön, majd hagyománnyá, egyre szélesebb körű rendezvénnyé váljon. Mint fogalmazott: „Aki már szervezett ekkora rendezvényt, az pontosan tudja, hogy ez a munka mennyi lemondással, energiával, nehézséggel jár azért, hogy mi egy jót sétálhassunk, nézhessünk szebbnél szebb népművészeti alkotásokat, vásárolhassunk, örömünket leljük benne és sokat mosolyoghassunk!” Mint mondta, a fesztivál Székesfehérvár szerves részévé vált, és értéket közvetít. 

Székesfehérvár polgármestere és Viza Attila palotavárosi önkormányzati képviselő a megnyitó után hagyományosan egy míves fémtáblát szegelt fel az egyesület házának kiskapujára, a 15. fesztivál tiszteletére.

A szervezők minden évben egy-egy téma köré csoportosítják a programokat, idén a pásztorkodás, a pásztorélet bemutatása áll a középpontban, melyhez kiállítás, előadások, filmvetítések kapcsolódnak. A Hortobágyról érkezett mesterek a kilenclyukú hídról, a Vértesből jött vendégek a kolompról tartanak ismeretterjesztést. A fesztivált hat kovácsmester bemutatói színesítik, az Asszonyműhelyben pedig számos, igazi női mesterség kipróbálására nyílik lehetőség. A fesztivál 17.30 órakor tűzugrással zárul.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr
 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.