Időutazás a múzeumban: a barokktól a kortársig

2018.06.27. 19:53
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. június 27. (szerda)
Megnyílt a Fehérvár Szalon 2018. Galéria 
 
 
 
 
Megnyílt a Fehérvár Szalon az Országzászló téren: a kortárs művészek a Szent István Király Múzeum idén meghirdetett pályázatára a barokk szellemiségét, formavilágát megidéző alkotásokat készítettek – a képző-, az ipar- vagy a fotóművészet területén. Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében az újabb városi időutazást üdvözölte, amire a múzeum meginvitálja a látogatókat. A 38 alkotásból álló tárlatot Radák Eszter festőművész nyitotta meg, és a barokk szalonról így fogalmazott: „Hihetetlen könnyed, de nem könnyű anyagot láttam.” A legkiemelkedőbb munkákért járó díjakat Mosberger Róbertnek, Pinke Miklósnak, Szegedi Csabának, Szentes Ottokárnak és Varga Gábor Farkasnak ítélte oda a zsűri.


Kortárs képző-, ipar- és fotóművészeknek a barokk forma-, illetve témavilágát megidéző alkotásaiból nyílt szerdán kiállítás az Országzászló téren. A Fehérvár Szalon 2018-as válogatásába a zsűri döntése alapján 34 pályázó és 4 meghívott alkotó munkái kerültek be.

Dr. Cser- Palkovics András
polgármester köszöntőjében a kiállítótér előző, VárosKép című tárlatára utalt vissza, és a merőben más jellegű, barokk tematikájú új kiállítással vont párhuzamot: „Mindez részben szól a máról és a barokkról egyben – komoly időutazást élhet meg ebben a teremben, aki ide betér. Ez önmagában is megadja ennek a helynek, a múzeumnak és a kiállításoknak is azt az izgalmát, érdekességét, ami miatt szeretünk kiállításra járni.” – fogalmazott, majd kifejezte, hogy a több évtizedes hagyományokkal bíró Szalon mindig érdekes képet ad arról, hogy a székesfehérvári vagy a városhoz kötődő művészek mit gondolnak a világról. A polgármester megköszönte a zsűri tagjainak és a múzeum szakembereinek a tárlatért végzett munkáját, valamint az alkotók pályázatait.

A tárlatot Radák Eszter festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, a zsűri elnöke nyitotta meg azokkal a szavakkal, hogy a székesfehérvári kiállítás jó hivatkozási alap lesz számára abban a kérdésben: érdemes-e ma városi kiállításokat csinálni. Az alkotók és a meghirdetett pályázat témájának találkozása, a fogadtatás mind fontos kérdések és egyben rizikófaktorok a tárlatok szervezésében, mondta. A tematikus kiállítások igénye, a profi és amatőr művészek bemutatkozási lehetősége mellett tette le a voksát, amely olyan közeget teremt, amire szükség van. A barokk szalon kihívásáról és a kiállított alkotásokról azt mondta: „Hihetetlen könnyed, de nem könnyű anyagot láttam.” – majd gratulált a sokféle, változatos műfajokban, technikával és koncepcióval megalkotott művekhez.

A díjakat idén  a székesfehérvári művészeti élet ismert alkotói kapták: Mosberger Róbert  fotográfus, képzőművész, Pinke Miklós festőművész, Szegedi Csaba festőművész, Szentes Ottokár festőművész és Varga Gábor Farkas grafikus, képzőművész – akik mindannyian a Székesfehérvári Művészek Társaságának tagjai. Radák Eszter mellett a zsűri tagjai Sárváry Katalin textiltervező és Kincses Károly fotómuzeológus voltak.

Az ünnepélyes megnyitón Major István gordonkaművész Bach C-dúr szvitjét játszotta a közönségnek.

A kiállítást szeptember 23-ig lehet megtekinteni szerdától vasárnapig a múzeum nyitvatartási idejében.

A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                   

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 



 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.