„Székesfehérvár áldásos árnyékában”

2018.06.28. 21:03
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. június 28. (csütörtök)
Megjelent Gelencsér József Sárkeresztesről szóló monográfiája. Galéria
 
 
 
 
 
Sárkeresztes 1867 és 1959 közötti időszakának népi jogéletét ismerhetik meg az olvasók Gelencsér József néprajzkutató új monográfiájából. A „Székesfehérvár áldásos árnyékában” című könyvet a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében mutatták be nagy érdeklődés mellett. A megjelenteket dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. A könyvet dr. Laczkovits Emőke, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója mutatta be, míg a szerzőt dr. Kiss László Professzor Emeritus, volt alkotmánybíró méltatta.


Gelencsér József néprajzkutató sokéves kutatómunkájának köszönhetően hiánypótló kiadvány jelent meg arról, milyen volt az élet a kiegyezést követően „Székesfehérvár áldásos árnyékában”. A 688 oldalas, 123 fényképet tartalmazó könyv öt nagy fejezetben vizsgálja, hogyan jelenik meg a néprajz és a jog egy település életében. A monográfia Székesfehérvár Önkormányzatának, a Lánczos Kornél-Szekfű Gyula Közalapítvány és a Karsai Holding Zrt. támogatásával valósult meg.

 „A gondosan elkészített tanulmányból kiderül, a hagyományok, a népi jogélet, a jogszokások sokszor erősebbek voltak a paraszti társadalomban, mint az állam által alkotott jogszabályok. Érdekes példákon keresztül figyelhetjük meg, hogyan használják mindezt egy kisebb közösségben, ahol a vizsgált közel száz év alatt a társadalomban megkezdődött a lassú polgárosodás Székesfehérvár hatására. A könyvet olvasva világossá válik, hogy sem egykoron, sem ma egymás nélkül nem boldogulunk. A megye településeinek és fővárosának együttműködése a közös jövőnket jelenti.” - hangsúlyozta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester.

A monográfiát dr. Laczkovits Emőke, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója mutatta be. A könyv hosszát az olvasó észre sem veszi, mert ízesen, szeretettel és igen nagy alapossággal ír a szerző szülőfalujáról. A fejezetek és alfejezetek ismertetése közben a néprajzkutató példaként említette azokat a történeteket, amelyekből  kiderül, milyen összetartó közössége volt a vizsgált időszakban a településnek. A jog, a jogszokás és a szokásjog érvényesülésére példaként említette, hogy bár a jog tiltotta a vadászatot és a dohánytermesztést, a közösség elnéző volt velük szemben. Az is nagy örömöt okozott a közösségnek, ha a boradó befizetése kapcsán páratlan leleményességgel játszották ki a fináncokat.

„Gelencsér József kiváló szakember és érző ember, aki a múltat összeköti a jelennel és a jelenből a jövőbe tekintve menti át a történelmi múlt maradandó értékeit.” - így jellemezte dr. Kiss László Professzor Emeritus, volt alkotmánybíró a szerzőt, akihez 50 éves barátság fűzi. „Érdekesebbnél érdekesebb tanulságos történetet ismerhetünk meg Sárkeresztes életéből, és rajtuk keresztül tekinthetünk be a helyi népi jogi élet, népszokások világába. Kiemelésre méltó a szerző finom humora, amely külön is élvezhetővé teszi a könyvet.  Talán ez is az oka annak, hogy tényleg nem tudja letenni az ember.” Dr. Kiss László jó szívvel ajánlotta mindazoknak a könyvet, akik a mai rohanó világban készséget mutatnak a múlt értékes hagyományainak, hagyatékának megismerésére.

A könyvbemutatón készült fotók letölthetők a Galériából.

Fotó: Molnár Artúr
 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.