„Székesfehérvár 2050”

2018.06.28. 22:31
SAJTÓKÖZLEMÉNY - Székesfehérvár 2018. június 28. (csütörtök)
A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület ülésén az infotechnológiai innovációé volt a főszerep. Galéria 
 
 
 
Székesfehérvár 2050-ben – ez volt a témája a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület csütörtök esti ülésének. Dr. Cser-Palkovics András polgármester részvételével a tagok előadást hallgathattak meg a rohamosan fejlődő technológiai újításokról, mesterséges intelligenciák szerepéről a mindennapokban, illetve közlekedés jövőjéről.
 
A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület csütörtök esti üléséhez az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara szolgált helyszínül. A város gazdasági, vállalkozói, oktatási szféráját képviselő tagok ezúttal „Székesfehérvár 2050” címmel hallgathattak meg egy előadást a világban lezajló infotechnológiai innovációkról.
Dr. Györök György, a fehérvári campus dékánja köszöntőjében, mint házigazda elmondta: nagyon szerencsésnek mondhatja magát az egyetem, hiszen 10-12 százalékkal több diák jelölte meg a kart idén első helyen. A duális képzés lehetősége hatalmas „fegyvertény” az intézménynek. „Az oktatásban az ipar igényeit tudjuk kiszolgálni, piacképes tudást akarunk átadni, oktatóink olyan dolgokat tanítanak, amiket maguk is művelnek.” - mondta el a dékán. Példaként hozta fel, hogy szeptemberre készül el az új robotika tanszékük, amelyhez négy robotot szereztek be, felerészt támogatásból, felerészt önerőből.
A dékáni köszöntő és felvezető után Kánai András futurológus, sci-fi blogger, író tartott előadást a jövőbe mutató trendek alakulásáról. Előadásában rövid történeti összefoglalóval szemléltette a sci-fi, mint műfaj keletkezését. Beszélt az Amerikában fejlesztett, közbiztonságot segítő telefonos applikációk újításairól. Elmondta, hogy a kutatások jelenlegi állása szerint az Y generáció már nem akar tulajdonosi jogviszonyban állni, inkább vásárol különböző szolgáltatásokat. Ez indukálja azokat a nap mint nap létrejövő startup vállalkozásokat világszerte, amiknek fő profilja a bérbe adás, legyen szó autóról, bicikliről vagy éppen segwayről.
Előadásában kitért a modern várostervezők munkásságára: „Felmérések mutatják, hogy olyan világban élünk, ahol az emberek már nem mennek 1 méternél távolabb a saját mobiltelefonjuktól. Ebben a „zajban” mégis csendre és zöldre vágyunk, kezünkben a mobiltelefonunkkal, persze. Jó példa erre a budapesti Liget-projekt, ahol minden fórum fő kérdése az volt, hogy a fejlesztések után mennyi lesz a megmaradt zöldterület.” – Kánai zárszóként az okostelefon, okos TV, okosotthon, okosváros jelenében felhívta a figyelmet az eszközökben rejlő támadhatóságra és hekkelhetőségre is, amire véleménye szerint sem a fejlesztők, sem a felhasználók nem fordítanak kellő figyelmet.
A rendezvény zárásaként Dr. Györök György kért szót: „Talán azt mondhatjuk, hogy ami itt ma elhangzott, az a változás változásának sebességéről szól, aminek a nagy százaléka kis pontossággal megjósolható.” – összegezte a találkozót.
Az Egyesület következő ülésén – a mai előadás folytatásaként – a téma ismét a jövő fejlesztési elképzelései lesznek Székesfehérvár smartcity-tervének tekintetében.
Az eseményen készült képek elérhetők a Galériában.
 
 
Fotó: Molnár Artúr
Szöveg: Torma Kinga Regina
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.