Alkotótábor a Deák Képtárban

2018.07.10. 13:13
SAJTÓKÖZLEMÉNY - Székesfehérvár 2018. július 10. (kedd)
Önkifejezés képekben temperával.    Galéria 
 
 
 
 
 
Képzőművészeti alkotótábort szervezett a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény. Az immár ötödik alkalommal megrendezett táborban a képtár egész területét 6 és 14 év közötti gyerekek vették birtokba, akiket Novák Edith képző- és iparművész és művészetterapeuta gardíroz. Az egésznapos rajz- és festészeti foglalkozásokat a Kecskeméti művésztelep munkássága nyomán tartják.
Hagyományos gyermek alkotótáborát tartja a Deák Képtár. A résztvevőket különböző művészeti technikákkal ismertetik meg a szervezők, jelesül az akvarell, a tempera, az olajpasztell és a szén viselkedésével ismerkedhetnek meg, majd használhatják azokat alkotásaikhoz. A tábor rendhagyónak mondható, hiszen az alkotási folyamatokat művészetterápiás elemekkel szőtték át: a hangsúly az önismereten van. A fő kérdéskör az, hogy hogyan is vannak jelen ebben a térben maguk a gyerekek, hogyan vannak jelen a színek, azok milyen jelentéssel bírnak, és milyen érzést közvetítenek ezek az emberek számára.
 A résztvevők az impozáns helyszínen testközelből láthatják azt, hogy a neves festők hogyan fejezik ki önmagukat. A tábor témájának inspirációját a Kecskeméti művésztelep munkássága adja, amely a tájképekről szól. A gyerekek minden nap szabadon körbejárhatják a teret és maguk dönthetik el a hangulatuk függvényében, hogy mely alkotás szólítja meg őket. Ezekről a benyomásokról minden reggel tartanak egy nyitóköri beszélgetést, ahol egyesével elmondhatják a véleményüket a képekről. Az alkotó térben pedig megélhetik a benyomásaikat vezetett festés és közös alkotás során.
Novák Edith képző- és iparművész, művészetterapeuta elmondta, hogy a vizuális alkotást egy relaxációs kapcsolódási gyakorlat előzi meg, ahol a gyerekek megélhetik az aznapi érzelmi világukat, összekapcsolódhatnak a társaikkal. „Ahogy telik a hét, egyre kifejezőbbek lesznek a képeik, bátrabbak a színek és a formák.  A pont, vonal, folt alapvető kifejezés elemektől indulunk és a hét folyamán eljutunk az önálló képekből elkészült kiállításokig. A képeiket a gyerekek a kiállítótérben ahhoz a képhez, alkotóhoz, szobrászati alkotáshoz helyezhetik el, ami számukra a legkifejezőbb volt. Így úgymond egy megerősítést kapnak: jelen van a nagy alkotó, aki már egy sikeres életpályát mondhat magáénak, és mellette jelen vannak ők is, mint kezdők, akik kezdő lélekként ebben az öt közösen eltöltött napban sok alkotást létrehoztak. Kifejezik azt, hogy bennük is egy csodálatos világ él, amely kezd kibontakozni. A gondolataikat, érzéseiket bátran vállalhatják és megmutathatják. Ezen a záró napon a szülők és nagyszülők is részt vehetnek.”
A tábornak nem kritériuma, hogy a gyermekeknek bármilyen művészeti előképzettsége legyen. Az ötnapos együttműködés lényege, hogy a résztvevők megtanuljanak kibontakozni, önmagukat bátrabban kifejezni verbálisan és nonverbálisan az életkorukhoz mérten. Az itt megtanult dolgokat tovább tudják vinni az iskolai környezetbe, ahol inkább a logika és gondolkodás fontosságán van a hangsúly. Éppen ezért a tábor célja, hogy megteremtse és fejlessze a logika, a szabad alkotás és az önkifejezés közötti egyensúlyt. Azokat a gyerekeket, akik nem csak a nyári időszakban szeretnék ezt az alkotási folyamatot megélni, Novák Edith év közben saját műtermében várja szakkörére.
 
A táborban készített képek elérhetők a Galériában.
 
 
 
Fotó: Molnár Artúr
Szöveg: Torma Kinga Regina
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.