Szombattól látogatható az Északi-tó és környéke Sóstón

2018.08.09. 13:14
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. augusztus 9. (csütörtök)
Új, interaktív, környezetbarát táblák segítik a tájékozódást. Galéria
 
 
 
A Sóstó Északi-tó körül élő gazdag növény- és állatvilágot szombattól már nemcsak madártávlatból szemlélhetik a természet kedvelői. A Sóstó Természetvédelmi Terület Rehabilitációs Program keretében a fejlesztések jelentős része elkészült. A műszaki átadás-átvétel folyamatban van, így még nem lehet lezárni a teljes projektet, de az Északi-tó és környéke a közösség számára már látogatható állapotban van. Ezért döntött úgy Székesfehérvár Önkormányzata, hogy augusztus 11-től látogathatóvá teszi ezt a részt. Minderről, valamint a még visszalévő munkálatokról a helyszínen tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester.


Hamarosan befejeződik a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációja. A helyi és országos védettséget is élvező, több mint 200 hektáros terület megmentése, és ökológiai szemléletű rehabilitációja több mint 700 millió forintos kormányzati forrásból valósul meg. A fertős jellegű 218 hektáros terület Székesfehérvár legnagyobb egybefüggő zöldfelülete, helyi és országos védettséget is élvez.

Augusztus 11-től, szombattól a nagyközönség előtt is megnyílik az Északi-tó körüli terület. A fa bürühidak felújításával és újak építésével teljesen körüljárhatóvá vált az Északi-tó. Az 500 m² alapterületű stégről remek kilátás nyílik a tó élővilágára is. Az eddig elvégzett munkákról dr. Cser-Palkovics András polgármester adott tájékoztatást: A mederkotrás során az Északi-tóban mintegy 65 ezer m³ iszapot mozgattak meg, amiből főként költőszigeteket alakítottak ki a színes madárvilág számára. A mederkotrás mellett a munka egyik legfontosabb eleme a vízpótlás biztosítása volt, amit a szakemberek a Basa-árok folyásirányának megváltoztatásával, valamint tisztított szennyvíz bevezetésével oldottak meg. A kivitelező egy utótisztító műtárgy beépítésével csökkentette le a szennyvíztisztító telepből érkező tisztított szennyvíz foszfortartalmát, így vált alkalmassá az élővízbe vezetéshez, amit egy 5,5 km hosszú nyomóvezetékkel oldottak meg. A tisztított szennyvíz havi 18 ezer köbméternyi. A beépített olajfogókon keresztül, a stadion parkolóiból érkező, szűrt csapadékvíz is ideérkezik. 

Az Északi-tó vízszintje még nincs az üzemi magasságban, hiszen a nyári meleg miatt is kevesebb víz érkezik a vízgyűjtő területekről, valamint a hídépítés miatt a tavasz végén nem lehetett pótolni. Mint ahogy a nemrégiben megújult Csónakázó-tónál, úgy a mederkotrást, helyreállítást követően az Északi-tónál is tapasztalható a fonalas algák és zöldmoszatok megjelenése. A Városgondnokság speciális hínár- és nádvágó géppel végzi majd el a beavatkozást. A természetnek időt adva, várhatóan hamarosan teljesen helyreáll az ökoszisztéma. Haltelepítés az őszi- tavaszi időszakban várható, őshonos halfajok kerülnek a tóba. A tavon azonban tilos lesz horgászni.

Az újdonságok között említette Mészáros Attila alpolgármester, hogy a régi, korhadt táblák helyére új, interaktív útbaigazító és tájékoztatók kerültek. A táblák - napjaink egyre népszerűbb építő és burkoló anyagából - corten acélból készültek. Az időjárásálló acél a felületén kialakuló rozsdarétegnek köszönheti különleges megjelenését. A környezeti hatások (eső, szennyezett levegő) miatt kialakuló patinaréteg nem csak különleges esztétikai élményt nyújt, de a további korróziótól is megvédi a fémet. A Gáspár Attila réten, a tanösvény szakaszain természethez kötődő játékokat helyeztek ki.

A természetvédelmi területet immár öt helyről lehet megközelíteni. Az autóval, valamint a busszal érkező kirándulók, csoportok a Sóstó közben tehetik le gépjárműveiket. A Szárcsa közből nyíló parkolóban összességében 87 autó, valamint 13 busz várakozására alkalmas a parkolót alakítottak ki.  A zöldterület a Szent Kristóf Ház mellett és a Csőszház utca felől is megközelíthető.  Még zajlanka a fejlesztések a Keleti kapu mellett, ahol a játszótér és a faház is van. Itt helyet kap majd a Vadmadárkórház és egy új közösségi ház, amelyek kivitelezési közbeszerzése folyamatban van.  A kívül-belül megújuló Zöldtanyán is folyamatban vannak a külső és belső átalakítások.

A jelentős beruházás keretében lehetőség nyílik egy látogatóközpont kialakítására. Mivel nem szerették volna új épületekkel terhelni a természetvédelmi területet, ezért született meg a döntés, hogy a Sóstói Stadion déli oldalában, a lelátók alatt kap helyet ez a központ, amely a stadion átadásával együtt nyílik meg. A műszaki átadás-átvétel, illetve a vízjogi engedély megszerzését követően helyezik üzembe az Északi-tó melletti párakaput és ivóvíz kutat. A Sóstó északi része, illetve a stadion déli oldala egy összekapcsolt rendszer lesz majd a jövőben, itt már kialakították a játszóteret és a fitnesz parkot, mivel azonban a stadion területe még munkaterület, így ez egyelőre le van zárva, biztonsági okok miatt nem használható.

Az eddigi tapasztalatokat összegezve elhangzott, a természetvédelmi terület megmentése érdekében végzett rehabilitációnak köszönhetően gazdagabb lett az élővilág.  Bár legalább egy-két évre szükség van, mire beáll az ökoszisztéma, de az már most látszik, hogy a fertős jellegű, sokszínű vidéket, a nyílt vízfelületekkel, a tocsogós mocsarakkal és az új költőszigetekkel kedvelik a madarak. Mindennapjaikat a megújult két madárlesről, a Kócsag és Bíbic toronyból is megfigyelhetik a kirándulók. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan érdeklődnek, kíváncsiak Fehérvár megújult zöldszigetére. Arra bíztatunk mindenkit, töltse kellemesen idejét e szép helyen, és minden itt élő érdekében, vigyázzon erre az egyedülálló természeti kincsre. A jövőnk érdekében!

A bejáráson készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Molnár Artúr

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2018 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.