Szent Istvánnal állják mindig a vártát

2018.08.15. 12:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. augusztus 15. (szerda)
Tisztelgés a hősök emléke előtt. Galéria
 
 
 
 
 
 
 
Az egykori Székesfehérvár Törvényhatósági Jogú Város házi ezredére, a Magyar Királyi 3. Szent István Honvéd Gyalogezred katonáira emlékeztek szerdán, amely 1939. augusztus 15-én kapta meg csapatzászlaját Székesfehérvár városától. Az ezrednap alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen beszédet mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester és Babucs Zoltán hadtörténész. Az eseményre a gyalogezred 1996-ban felavatott, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület által idén felújított emléktáblájánál, a Lánczos Kornél Gimnáziumnál került sor.


A Magyar Királyi 3. Szent István Honvéd Gyalogezred ezrednapja alkalmából szervezett megemlékezés felvezetéseként – a kutatások szerint feltehetőleg – a fehérvári honvéd zenekar egykori karmestere, Seregi (Schwarzkopf) Arthur által szerzett ezredindulót hallhatták a megemlékezők a Veszprém Helyőrségi Zenekar előadásában.

„Dulce et decorum est pro patria mori…”, azaz dicső és édes dolog a hazáért meghalni. Horatius gondolataival kezdte megemlékező beszédét Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyar Hírlap szerkesztője. Kiemelte a 80 évvel ezelőtti időszak jelentőségét, szólt a Szent István jubileumi évről, amikor is Székesfehérvár az ország fővárosaként működött. Ebben az évben indult meg a magyar királyi honvédség minőségi és mennyiségi fejlesztése. A Fehérváron szolgálatot teljesítő katonák két világháború közötti dicső időszakáról, majd a hősies küzdelemről és a háború időszakát követő nehézségekről is megemlékezett az ezred egykori laktanyája előtt felállított emlékműnél.

Az ünnepség során az egykori ezred zenekarát vezető karnagyok, Doroszlai Károly és Helényi Gyula által komponált indulók is felcsendültek.

„Az 1938-as Szent István Emlékévben Fehérvár tudatosan újra felvállalta azt a történelmi múltat, ami ennek a városnak több évszázadon keresztül jutott koronázóvárosként, történelmi fővárosként. Majd a történelem ezt a szerepet elsodorta, és a város sem ápolta a katonai hagyományokat úgy, ahogy kellett volna.” – hangsúlyozta beszédében dr. Cser-Palkovics András. Köszönetet mondott a katonai hagyományőrzőknek, civil szervezeteknek, történészeknek, iskoláknak, akik tesznek annak érdekében, hogy ne a feledés legyen osztályrésze azoknak a katonáknak, akik elmentek, harcba szálltak a nemzetért, és hősi halált haltak, vagy fizikailag, lelkileg megnyomorítva tértek haza. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a fronton szolgálókat itthon egy család várta. „Az emlékezés közös kötelességünk. Csak akkor mondhatjuk el azt, hogy ez a város nemcsak múltjában, hagyományaiban, hanem jelenében, és reményeink szerint jövőjében is egy katonaváros!” Székesfehérvár polgármestere kiemelte, a közösségnek – civileknek és katonáknak egyaránt – feladata, felelőssége a hősökre emlékezni.

Az ünnepség végén, a méltó tiszteletadás jegyében koszorúztak a gyalogezred 1996. évben avatott, és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület által idén felújított emléktáblájánál. Közös koszorút helyezett el dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Székesfehérvár Helyőrségben szolgáló katonai szervezetei nevében koszorút helyezett el Sándor Zsolt dandártábornok, a szárazföldi haderőnem főnöke.  A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum nevében Dr. Süli Attila őrnagy, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület és A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Közép-dunántúli régió nevében  Berdó Gábor Károly nyugállományú százados hajtott fejet a hősök emléke előtt.

A Szent István 3. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző Egyesület nevében Rangel István elnök, a  Honvéd Hagyományőrző Egyesület nevében prof. dr. Szakály Sándor elnök és Lévai Miklós nyugállományú ezredes, a Fejér Megyei Szervezet elnöke, valamint a Fehérvári Huszárok Egyesülete nevében Páli Csaba hagyományőrző huszár alezredes koszorúzott.

Az ezred még élő tagjaként, a 103 éves életkora miatt távol lévő Koós Ottó nevében is a 96 éves, székesfehérvári vitéz Smohay Ferenc magyar királyi zászlós emlékezett a bajtársakra.

Az ünnepségen készült fotók letölthetőek a Galériából. 

fotó: Molnár Artúr
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.