Igari Antal kapta az idei Deák Dénes Díjat, az ösztöndíjas Gärtner Petra lett

2018.08.15. 18:42
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. augusztus 15. (szerda)
Átadták a Lánczos-Szekfű Ösztöndíjakat a Bory-várban. Galéria 
 
 
 
 
Hagyományosan a Bory-várban adták át a Lánczos-Szekfű Ösztöndíjakat, amit az alapítvány kuratóriuma minden évben azoknak ítél, akik a tudomány, a művészet, illetve a társadalompolitika terén végeznek színvonalas alkotómunkát. Az idei évben a Deák Dénes Díjat Igari Antal megyei főépítész, az Ösztöndíjat Gärtner Petra művészettörténész kapta. A jelenlévőket dr. Cser-Palkovics András polgármester és Bobory Zoltán író, a kuratóriumok elnökei köszöntötték.


A Szent István ünnepkör hetében a Bory-várban ünnepélyes keretek között került sor a Deák Dénes Díj és Ösztöndíj, valamint a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíjak átadására.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszöntőjében azt fogalmazta meg, hogy talán ’Fehérvári történetek’ lehetne a mottója a díjátadó ünnepségnek: ehhez kapcsolódik maga a Bory-vár is a történetével – illetve a két alapítvány fehérvári történetei: „E mögött is olyan személyiségek állnak, akik kötődnek a városhoz, és olyan izgalmas dolgokat találtak Székesfehérváron, amit szeretnének kutatni és bemutatni, új információkkal gazdagítva a mi közös egészünket, a ’Fehérvári történetek’ sorozatát. Mindig fontos lesz a személyiség és az, hogy a személyiség megmutatkozzon a város szellemi életében.” A díjak elismerést jelentenek és segítséget is adnak, hogy ki-ki az általa végzett témát feldolgozhassa, tette hozzá a polgármester, majd gratulált a díjazottaknak és megköszönte a kuratóriumok munkáját.

A Deák Dénes Alapítvány célja a város érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismerése, valamint a Székesfehérvár igaz és nemes értékeinek megbecsülése, bemutatása és szépítése irányában való ösztönzés. A kuratórium idén Igari Antal megyei főépítésznek ítélte oda a díjat, akinek köszönhetően Fehérvár belvárosa épült, szépült, fejlődött – megőrizve arculatát, hangulatát, és teret hagyva a további fejlődésnek. Ahogy a szakember hitvallásában fogalmaz: „(…) minden újnak a hagyományokból, a meglévő értékekből kiindulva, azokat tiszteletben tartva és megbecsülve kell megvalósulnia. Ugyanígy - a felelős építésznek - szem előtt kell tartania a fenntartható fejlődés eszményét, azaz nem szabad semmiféle indokkal sem a természeti és épített környezetben nehezen, vagy egyáltalán nem jóvátehető károkat okozni.”

A Deák Dénes Ösztöndíjat a kuratórium 2018-ban is Gärtner Petra művészettörténésznek, a Szent István Király Múzeum munkatársának ítélte meg Aba-Novák Vilmos falképeinek további kutatására: hogy a magyarországi faliképeket összevethesse azoknak az olaszországi murális alkotásoknak a stílusával, motívumkincsével, amelyek hatással voltak a művész festészetére. Ezzel a tudással válhat érthetővé, hogyan keletkeztek az addig szokatlan hangot megütő falképek.

A köszönet szavaival kezdte köszöntőjét Bobory Zoltán kuratóriumi elnök a Lánczos-Szekfű Ösztöndíjak átadása előtt – a pályázóknak a munkájukért, és a bizalomért, amit az Önkormányzat az alapítvány és a pályázó alkotók felé tanúsít. Elmondta, hogy az elmúlt években egyre többen jelentkeznek a felhívásra, egyre jobb pályamunkákkal. Kiemelte, hogy a kuratórium tagjai kiváló szakemberek, és elkötelezettek voltak abban, hogy a lehető legjobb helyekre kerülhessenek az ösztöndíjak.

Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Ösztöndíjjal húsz pályázót díjaztak idén:

A kuratórium idén is számos a városhoz kapcsolódó kutatást méltatott. Asztalos Tamás a Székesfehérvár a fővárosi sajtóban téma megírását vállalja, a monarchiabeli Magyarország, a boldog békeidők korszakának bemutatásával. Botos József, mint Pesovár Ferenc néptánckutató néprajzos munkatársa és a Fejér megyei néptáncegyüttes táncosa a neves kutató alakját és tevékenységét idézi fel vállalásában a gyűjtőutakról, az adatközlőkről. A Fekete Sas Társaság kutatói csoportja az egykori Fekete Sas Fogadó báltermének a 19. századi kulturális életben betöltött szerepének ered a nyomába. „A székesfehérvári zsidóság története 1945-1948 között” téma kutatását vállalta fel dr. Gergely Anna: vizsgálva a túlélők deportálás utáni helyzetét, a hazatérés traumáját, az önszerveződés kezdeteit, a vallási és kulturális élet megindulását. Hutóczki József Lipót 60 év Székesfehérvár – Opole című kötetében a két város közötti együttműködés történetét mutatja be, a tervek szerint magyar és lengyel nyelven. Magony Imre pályázata a 2010-ben megjelent Bory Jenő-monográfia és katalógus bővítése, javítása - az újbóli kiadást a vásárlói igények, eddig ismeretlen alkotások, művariánsok előkerülése teszi indokolttá. Sáringer Éva bútorfestő népművész célja a székelyföldi magyarság népi kultúrájának a megőrzése a még fellelhető tárgyi emlékek, festett népi bútorok kutatásával, dokumentálásával képekben és írásban, míg dr. Séllei Erzsébet tervezett kiadványából a hajdani kastélyokban élő családok életéről, munkásságáról olvashatunk.  Dr. Varró Ágnes néprajzkutató, muzeológus a Bolgárkertészetek Székesfehérváron és környékén című munkájával nemcsak a növénytermesztésre, hanem a fogyasztási szokásokra, az új zöldségfélék meghonosításával a hazai táplálkozás szerkezetére is hatást gyakorló kultúrát mutatja be. Bokros Judit édesapjának, Bokros Jánosnak kíván emléket állítani: az egykori József Attila Gimnázium tanára és jeles költő 80 éve született, az évfordulóra emléktábla és grafikai alkotások készülnek.

A zene a székesfehérvári kulturális élet meghatározó területe, ez tűnik ki a pályázó alkotók munkájából is. Gitárral kísért énekelt versek előadását vállalta Györök Márk: a koncertek célközönsége a diákság, akik művészi és egyben érzékenyítő program részesei lehetnek a vak előadó zenés bemutatóin keresztül. Az ösztöndíjat a díjazott tanára-alkotótársa, Mits Péter vette át. A Kákics Zenekar Pesovár Ferenc Fejér megyei és Csanádi Imre – Vargyas Lajos zámolyi gyűjtéseivel foglalkozik, ezt kiegészítve moldvai, gyimesi és dél-alföldi dallamokkal adnak ki CD-lemezt. Tóka Ágoston számos nemzetközi orgonaverseny díjazottja: 5 éve a Művészetek Palotájában megtartott nagysikerű diplomakoncertjén készült felvételt, a Mester-diplomahangversenyt DVD-n jelenteti meg. Az Authentic Qartet muzsikusa, Vályi Csilla a ma hangverseny-látogatóival szeretné megismertetni a régmúlt zenéjét, ezúttal Franz Grill, a zeneóriás J. Haydn stílusát követő, igényes vonósnégyeseinek a hangrögzítésével. Vörös Janka énekesnő a magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja szólistaként, vokalistaként, dalszerzőként egyaránt, együttesének zenéjét a jazzalapokra épülő modern hangzás határozza meg – új lemezüket támogatja a kuratórium.

A szépirodalmi munkák, az interjú- vagy életutakat bemutató kötetek által is gazdagodik a város. Kürthy Réka az első önálló, 2016-os kötete óta megjelent kisprózákat rendezi kötetbe. Tárnok Ákos a Los Andinos Együttes vezetőjeként 35 éve tanulmányozza az Andok hegység zenei kultúráját, néprajzát, így került közel a helyi legendákhoz és népmesékhez, ami egy népmesekönyv megjelentetésének gondolatát fogalmazta meg. Tihanyi Tamás a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársaként ismerte meg Zsuzsannát, akit az élete Peruba sodort, ahol tragikus, majdnem végzetes életet élt; a bajba jutott magyar nő életútját mutatja be a tervezett könyv. Vakler Lajos szerkesztő-műsorvezető tovább folytatja a Fehérvári beszélgetéseket: interjúkötetében a város életében fontos szerepet betöltő, hivatásukban kiemelkedő személyiségeket szólítja meg. A kötetet Simon Erika fotói teszik teljessé.

A Vox Mirabilis Közhasznú Kulturális Egyesület folytatja a jól ismert Közéleti és Kulturális Szalon megvalósítását, ismert személyiségek beszélgetéseivel.

A díjátadó ünnepségen hagyományosan a Tilinkó Zenekar muzsikált.


A rendezvényen készült fotók, valamint a méltatások teljes szövegei letölthetőek a Galériából! (Teljes galéria az esti óráktól lesz elérhető.)






Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2018 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
28
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.