Magas állami kitüntetésben részesült Szikora János

2018.08.17. 19:50
KÖZLEMÉNY - 2018. augusztus 17. (péntek)
A Vörösmarty Színház igazgatója a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. Galéria 
 
 
 
 

Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Szikora János jogászdoktor, színházigazgató, rendező, Jászai Mari-díjas, érdemes művész Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől augusztus 17-én, Budapesten. Az érdemrendben a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató személyek részesülnek.


„Bármennyire is tagadnám, nagyon meglepett a kitüntetés, a felterjesztésről pont az idei Koronázási Szertartásjáték próbái alatt értesültem. Mindig jóleső visszajelzés arról ez a díj is, hogy az az építkezés, az az alkotói, közösség- és értékteremtő munka, amelyet elkezdtem, jó úton halad és érdemes folytatni. Minden ember természetes vágya az, hogy mások megbecsüljék, hiszen ez saját önbecsülésünket is szolgálja. A legnagyobb elismerés ugyanakkor számomra mindig az, amikor látom a közönségem szemében a csillogást, az elégedettséget, ami mindennél többet jelent számomra. Ezért érdemes csinálni. A kitüntetést köszönöm családomnak, egykori és jelenlegi kollégáimnak és hálás közönségemnek” – mondta Szikora János a díjátadót követően.

Szikora János 1950. október 9-én született Budapesten. 1970–1975 között az ELTE JTK diákja volt. 1975–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult Békés András osztályában. Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsoportot szervezett (BROBO). 1979–1980 között a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt. 1980–1986 között a Győri Nemzeti Színház (1980–1982), majd a Miskolci Nemzeti Színház rendezője (1983–1984), az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója volt (1985–1986). 1986–1993 között a Vígszínház rendezője, valamint a szolnoki Szigligeti Színház vendégrendezője volt. 1993–1994 között a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának művészeti vezetője volt. 1995-től a Magyar Színházrendezői Testület elnöke. 1996–1999 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként folytatta pályafutását. 2002. március 15-én az általa rendezett Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház. 2003–2007 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt. 2009–2012 között az Új Színház művészeti vezetői pozícióját töltötte be. 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

Rendezőként több mint 100 darab színpadra vitele fűződik a nevéhez, úgy mint Franz Kafka: A per (1978), Déry Tibor: Az óriáscsecsemő (1978), Nádas Péter: Takarítás (1980), Bohumil Hrabal: Bambini di Prága (1981), William Shakespeare: Hamlet (1981 - Bódy Gáborral közös rendezés), William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984), Arthur Miller: Az ügynök halála (1987), Paszternak: Doktor Zsivago (1988), Wojtyla: A mi Urunk festője (1991), Mozart: Varázsfuvola (1995, 1998), Bulgakov: A Mester és Margarita (1997), Bertolt Brecht: Koldusopera (1998), Mozart: Don Giovanni (1998), Arthur Miller: Pillantás a hídról (2000), Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában (2006), Szörényi Levente: István, a király (2008 – A Társulat 25 éves jubileumi előadása), Michel de Ghelderode: Az Úr komédiásai (2011), Thomas Mann: A varázshegy (2012), Richard Wagner: A bolygó hollandi (2013), Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony (2014), Robert Musil: A rajongók (2016), Murakami Haruki: Kafka a tengerparton (2018).

 Díjai, elismerései:

  • a veszprémi tv-találkozó különdíja (1987)
  • Jászai Mari-díj (1988)
  • a veszprémi tv-találkozó drámai fődíja (1990)
  • a bogotái film- és tv-fesztivál különdíja (1992)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
  • a színházi találkozó díja (2001)
  • Nádasdy Kálmán-díj (2004)
  • Érdemes művész (2016)

 A díjátadáson készült fotók letölthetők a Galériából.



 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.