Hagyomány és munka – a szőlő és a bor alapja

2018.08.18. 19:24
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. augusztus 18. (szombat)
Borrendi találkozó volt Székesfehérváron. Galéria 
 
 
 
 
Hagyományos borrendi találkozót rendezett Székesfehérváron a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége. A delegáció részvételével megtartott konferencián a borospincékről, présházakról, valamint a Mátyás királyhoz kapcsolódó évfordulókról is tartottak előadást, majd bemutatták a királyról elnevezett emlékbort. A nagyközönség a belvárosi felvonuláson találkozott a borrendek lovagjaival, akik a Zichy színpadon tartott ceremónián tagjaik közé fogadták Szideropulosz Jorgoszt és Dr. Takács Lászlót. Köszöntő beszédében Róth Péter alpolgármester kifejezte: „Hagyomány és munka, ez a szőlő és a bor alapja – és ez az alapja Székesfehérvárnak is.”


Szombaton rendezték a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének Szakmai Napját és Konferenciáját, valamint a Magyarországi és Kárpát-medencei Borlovagrendek Országos Találkozóját – közel 40 borrendi küldött részvételével. A konferencián előadás hangzott el borospincékről, présházakról, a borkészítés magyar építményeiről, Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulójáról, majd bemutatták a királyhoz kapcsolódó Jubileumi Emlékbort és a Zengő Zászlósbor.  

A nagyközönség a délután folyamán megnézhette a borrendek felvonulását a Városház tértől, a delegációt a Zichy színpadig a Kákics zenekar kísérte. A rendezvényen bemutatták a borrendi delegációkat, majd a Hegybíró kürtjének megfújását követően a Noé-hegyi legendát hallhatta a közönség, amiből kiderült, hogy Marcus Aurelius császársága alatt hogyan gyógyította meg az uralkodói parancsra a súlyos betegséggel küzdő gyerekeket a helyi bor; valamint az is, hogy éppen a szőlő és a bor megmentőjének, Noénak a nevét kapta a dicső hegy.

Mészárovics Imre
elnök-nagymester köszöntötte a rendezvény résztvevőit, majd Róth Péter alpolgármester tolmácsolta fővédnöki gondolatait, felidézve a 80 évvel ezelőtti eseményeket, amikor 1938. augusztus 20-án az utolsó országgyűlést tartották meg Székesfehérváron. Ekkor iktatták törvénybe Szent István emlékét, és eldöntötték, hogy a korábbi egyházi ünnep az állami ünnep rangjára emelkedik. A borrendek országos találkozójának apropóján kifejezte: „Megemlékeznek Szent Istvánról, ünnepelnek velünk, ünneplik a munkát és ünneplik a hagyományt. Hagyomány és munka, hiszen ez a szőlő és a bor alapja – és ez az alapja Székesfehérvárnak is.” – fogalmazta meg büszkeségét az alpolgármester. Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége elnöke, a rendezvény szakmai fővédnöke méltatásában köszönetet mondott a városnak, majd a bor szeretetéről és ennek a büszke érzéséről szólt.

A találkozón a közönségnek bemutatták Holczheim Anna regnáló borkirálynőt, tősgyökeres öreghegyi lokálpatriótát, aki szőlész-borász mérnöki szaktudását a családi szőlőbirtokukon kamatoztatja, és a tagi pincészeteket és a Zászlósbort népszerűsíti. A borrendek zászlósborait a Székesfehérvár Vasútvidék – Jó Pásztor Plébánia esperese, Tóth Tamás plébános áldotta meg.

A rendezvényen borlovag-avatási ceremónia következett, miután mindkét jelölt kiválóan teljesítette a borkóstolási próbát: Dinnyés Ferenc kancellár lovaggá ütötte Szideropulosz Jorgoszt, aki Pákozdon művel szőlőt, valamint Dr. Takács László gazdálkodót, agrármérnököt, aki Velencén termel bort.

A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.