2018.08.20. 20:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. augusztus 20. (hétfő)
Átadták Székesfehérvár városának kitüntetéseit. Galéria
Szent István napján ünnepi közgyűlést tartott Székesfehérvár Önkormányzata. Dr. Cser-Palkovics András beszédében Székesfehérvárról mint a kiválóságot, a kiválóságra törekvést kijelölő egykori szabad királyi városról szólt, valamint felidézve az eddigi Szertartásjátékokban megjelent királyi történeteket, így fogalmazott: „Mindannyian biztonságot, gyarapodást, függetlenséget akartak, a magyarság európai tekintélyéért, megbecsüléséért harcoltak. A legkevesebb, amit itt, a magyarság koronázó-, és a nemzet történelmi fővárosában, uralkodói családok, történelmi nagyságok éltének-haltának, államiságunk születésének helyszínén tehetünk, az a méltó emlékezés rájuk!” Az identitását büszkén felvállaló Székesfehérvárról azt mondta, a múlt és a jövő együtt teszik erőssé. A közgyűlésen adták át a városi kitüntetéseket: Díszpolgár lett Spányi Antal megyés püspök, valamint posztumusz Pro Civitate elismerésben részesült Ferenczy Géza, Pro Civitate díjat kapott Hartyányi Judit, Dr. Szabó Péter, Szabó Zoltán, Tóth Judit Bianca, míg Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára címet kapott Frank Iepema és gróf Károlyi György.
Székesfehérvár számára augusztus 20-a kiemelt ünnep: 1938-ban a koronázóvárosban emelték nemzeti ünnepi rangra Szent István napját. A Fehérvári királyok menetével – a történelmi óriásbábokkal, a hagyományőrzőkkel és a Kárpát-medencei meghívott vendégekkel – indultak a Nemzeti Emlékhelyről a tiszteletadás résztvevői a Szent István térre, a Díszközgyűlés helyszínére.
Az ünnepi rendezvényen a székesfehérvári Hermann László Kamarazenekar Esterházy Pál herceg kantátagyűjteményéből az „Ave maris stella – üdvözlégy tengernek csillaga” című himnuszt, majd Giuseppe Verdi Ave Maria-ját adta elő.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester ünnepi beszéde elején felidézte, hogy 75 évvel ezelőtt, 1943-ban állították fel a mára a város jelképévé vált Országalmát, azaz Ohmann Béla Fehérvári jog című alkotását. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a fehérvári jog a középkori Magyarország városainak jogalapja volt, hiszen egy település csak akkor vált igazi várossá, ha „fehérvári jogot” kapott, ezzel emelkedve ki az egyszerű települések közül. Székesfehérvár, az első igazi magyar város jogállása alapozta meg tehát a szabad királyi városi rangot, melynek kapcsán a kiválóságot, a kiválóságra törekvést jelölte meg célként.
„A Koronázási szertartásjátékokon felidézettek – az államalapító István, a lovagi eszmény László, a szent hivatásról az ország élére emelt Kálmán, a testi gyengeségén úrrá levő Vak Béla, a kelet és nyugat közti összekötő III. Béla, az Aranybullát kibocsátó II. András – minden esetleges gyengeségük, emberi hibájuk ellenére is törekedtek a kiválóságra, és államférfiak, hősök, szentek lettek. Mindannyian biztonságot, gyarapodást, függetlenséget akartak, a magyarság európai tekintélyéért, megbecsüléséért harcoltak. A legkevesebb, amit itt, a magyarság koronázó-, és a nemzet történelmi fővárosában, uralkodói családok, történelmi nagyságok éltének-haltának, államiságunk születésének helyszínén tehetünk, az a méltó emlékezés rájuk!” – fogalmazott.
A polgármester felidézte beszédében a múlt század harmincas éveinek nagy modernizációs korszakát, párhuzamba állítva a jelenkor gazdasági fejlődésével: „Városunk gyarapodása persze az élet számos területén jelentkezik még, beszéljünk akár a kultúráról, a sportról vagy köztereink, útjaink épüléséről, hiszen nemzetközi rangú sportesemények otthona lehetünk, remek színházunk pedig mindennapi munkája mellett a mostanihoz hasonló minőségű produkciók gazdája! Saját szimfonikus- és immár balett társulattal büszkélkedhetünk, egyetemet szereztünk, hamarosan épül új középiskolai campusunk, gyermekeink rehabilitált tavaink tükre felett kóborolhatnak természeti kincseinket kutatva vagy éppen kenuikat hajtva, és vagy százezer tanúm van rá, hétről-hétre sem szűkölködünk a nagyszerű kiállításokban, látványos eseményekben, az egész várost megmozgató fesztiválokban, koncertekben.”
Dr. Cser-Palkovics András beszédében ismertette a Közgyűlés döntését, melyben a 2022-es esztendőt Székesfehérvár képviselői ünnepi emlékévvé nyilvánították: „Emlékezünk, és mindenkit emlékeztetni szeretnénk az Aranybulla kihirdetésének nyolcszázadik évfordulójára, mert ez a dokumentum a Magyarország alaptörvényben rögzített állami önazonosságát jelentő történeti alkotmány európai jelentőségű alapdokumentuma! És meg fogjuk ünnepelni városunk Géza nagyfejedelem általi alapításának 1050. évfordulóját is! Ezek az ünnepek, csakúgy, mint a beszédem elején felidézett fehérvári jog, városunk identitásáról szólnak. Éppúgy Fehérvár identitásáról szól az Aranybulla maga korában modern és korszakos első – Dísztermünk falán is olvasható – cikkelye is. Mi tehát nem félünk beszélni az identitásunkról, az ezt meghatározó hagyományokról, keresztény kultúránkról, nemzetünkről, vagy éppen a Fehérvárt gazdagító, a történelem során itt élt nemzetiségekről! Akkor sem félünk beszélni mindezekről, sőt, nem félünk büszkének is lenni rájuk, ha a múlófélben lévő európai korszellem képviselői az ellenkezőjére akarnak rávenni minket.”
Beszéde végén Székesfehérvár polgármestere bemutatta azt a két intézetet, melynek felállításáról szintén döntött a Közgyűlés. A Siklósi Gyula régészprofesszor nevét viselő Kutatóintézet az emlékév előkészítésén túl a fehérvári középkor tudományos kutatására jön létre, míg a Prosperis Alba Kutatóközpont a jövő Fehérvárát kutatja. A múlt és a jövő együtt teszi erőssé városunkat, „Óriásbábok és az Alba Innovár humanoid robotjai: ez így Fehérvár, legyünk rájuk, és üzenetükre büszkék!” – zárta beszédét a polgármester.
A rendezvény a város díjainak átadásával folytatódott.
Székesfehérvár Díszpolgára címmel tüntették ki Spányi Antal megyés püspököt, aki 2003 óta, tizenöt éve főpásztora Székesfehérvárnak. Spányi Antal megértéssel fordul az emberekhez, igyekszik mindenkivel szót érteni, szót váltani. Mint a Katolikus Karitász elnöke, irányítja az Egyház országos szociális és karitatív szolgálatát; továbbá nagy hangsúlyt fektet a keresztény magyar kultúra őrzésére és magyar nyelv ápolására. Küldetésének tekinti, hogy Szent István városában kegyelettel ápolják a magyar államiság kezdeti időszakának emlékeit. A nagy elődök hitét és szellemi erejét viszi tovább, mint Prohászka Ottokár.
Pro Civitate díjat öt személy vehetett át. Posztumusz Pro Civitate díjjal tüntették ki Ferenczy Gézát, akit leginkább a Csitáry G. Emil Uszoda igazgatójaként ismerhettek a székesfehérváriak. A rendszerváltozáskor aktívan segítette a közélet ügyeit, 2002 és 2006 között önkormányzati képviselőként dolgozott. A fehérvári közösség aktív tagja, fontos motorja volt, élő lelkiismeretünk, hogyan lehet igazán magyarságunkat, fehérváriságunkat büszkén és cselekvőn képviselni. Pro Civitate díjat kapott Hartyányi Judit. Az 1955-ben alapított székesfehérvári Ének-zenei Általános Iskola első diákjai között, Mihályi Gyuláné, Eszti néni tanítványaként szerette meg egy életre az éneket és a Kodály-módszert. Több felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karvezetés szakán pedig a mai napig tanít. A székesfehérvári Zenei Nevelésért Alapítvány kuratóriumi elnökeként Székesfehérvárhoz máig ezer szállal kötődik. Kitüntették Dr. Szabó Pétert: a kardiológus főorvos, belgyógyász, kardiológiai rehabilitációs szakorvos lassan fél évszázada, hogy választott hivatása gyakorlásának él, gyógyító tevékenységét a kezdetektől Székesfehérváron végzi. Az akkut kardiológiában 16 évet töltött, majd a rehabilitáció felé fordult. Hosszú időn át a Magyar Szív Egyesület ügyvivőjeként tevékenykedett, nevéhez kötődik a jubileumi XX. Országos Orvos-Beteg Konferencia, Országos Sporttalálkozó megszervezése 2009-ben Székesfehérváron. Pro Civitate díjjal tüntették ki Szabó Zoltán építészettörténészt, aki Kralovánszky Alán egykori kollégájaként és szellemi örököseként avatott szakértője a középkori építészetnek és Szent István bazilikájának. A közelmúltban jelent meg az koronázó-bazilikát bemutató könyvsorozat keretében új kötete, amely új megvilágításba helyezi a bazilika történetét és a Magyar Királyság korai székhelyének rangját. A város elismerését kapta meg Tóth Judit Bianca, az Alba Bianca Tennis Club elnöke, a sportág szerelmese, aki elkötelezetten dolgozik a tenisz megismertetésén, megszerettetésén, minőségi oktatásáért és kiemelten az esélyegyenlőség jegyében a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiért. 1991 óta oktat Székesfehérváron, 1994-ben alapította meg az Alba Bianca Tennis Clubot, amely ma hat különböző helyszínen működik a városban.
Tiszteletbeli Polgár címet kapott Frank Iepema, a Hydro Extrusion Hungary Kft. (korábban: SAPA) ügyvezető igazgatója, aki nemcsak szakmai tudásával, innovatív szemléletével, hanem nyitottságával is meghatározó résztvevője a város gazdasági életének. Számos fontos, modern technológiát bevezető és eközben munkahelyteremtő fejlesztést hajtott és hajt végre Székesfehérváron, legutóbb, májusban új présüzemüket avatták, amellyel a székesfehérvári cégcsoport új generációs elektromos autókhoz készít alumínium alkatrészeket, törésálló ötvözetet. Tiszteletbeli Polgár címmel tüntették ki gróf Károlyi Györgyöt, Magyarország franciaországi nagykövetét, aki Franciaországban nőtt fel, ott végezte tanulmányait, majd 1989 után újra felvette Magyarországgal a 42 évvel azelőtt megszakított kapcsolatot. Létrehozta a Károlyi József Alapítványt, amelynek köszönhetően 2011-re befejeződött a fehérvárcsurgói kastély felújítása, elkezdődött rendeltetésszerű hasznosítása “Európai Kulturális Találkozó Központ”- ként. Komoly figyelmet szentelt Székesfehérvárnak és a város komolyzenei életének is, hangsúlyt fektet a települések közötti turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére.
Az ünnepi közgyűlésen dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester közös koszorúval tisztelegtek államalapító Szent István királyunk emléke előtt.
A Szent István-napi ünnepi közgyűlésen Magyarország Kormánya, Fejér megye és Székesfehérvár, valamint a történelmi egyházak képviselői mellett a fegyveres, rendvédelmi és igazságügyi szervek tisztviselői, valamint a Székesfehérvárra érkezett testvérvárosi delegációk is részt vettek.
A Fehérvári királyok menetének felvonulásán, valamint a Díszközgyűlésen készült fotók és a díjazottak teljes laudációi letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó, Stettler Zsuzsanna
Fotó: Bácskai Gergely, Molnár Artúr, Simon Erika
Székesfehérvár számára augusztus 20-a kiemelt ünnep: 1938-ban a koronázóvárosban emelték nemzeti ünnepi rangra Szent István napját. A Fehérvári királyok menetével – a történelmi óriásbábokkal, a hagyományőrzőkkel és a Kárpát-medencei meghívott vendégekkel – indultak a Nemzeti Emlékhelyről a tiszteletadás résztvevői a Szent István térre, a Díszközgyűlés helyszínére.
Az ünnepi rendezvényen a székesfehérvári Hermann László Kamarazenekar Esterházy Pál herceg kantátagyűjteményéből az „Ave maris stella – üdvözlégy tengernek csillaga” című himnuszt, majd Giuseppe Verdi Ave Maria-ját adta elő.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester ünnepi beszéde elején felidézte, hogy 75 évvel ezelőtt, 1943-ban állították fel a mára a város jelképévé vált Országalmát, azaz Ohmann Béla Fehérvári jog című alkotását. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a fehérvári jog a középkori Magyarország városainak jogalapja volt, hiszen egy település csak akkor vált igazi várossá, ha „fehérvári jogot” kapott, ezzel emelkedve ki az egyszerű települések közül. Székesfehérvár, az első igazi magyar város jogállása alapozta meg tehát a szabad királyi városi rangot, melynek kapcsán a kiválóságot, a kiválóságra törekvést jelölte meg célként.
„A Koronázási szertartásjátékokon felidézettek – az államalapító István, a lovagi eszmény László, a szent hivatásról az ország élére emelt Kálmán, a testi gyengeségén úrrá levő Vak Béla, a kelet és nyugat közti összekötő III. Béla, az Aranybullát kibocsátó II. András – minden esetleges gyengeségük, emberi hibájuk ellenére is törekedtek a kiválóságra, és államférfiak, hősök, szentek lettek. Mindannyian biztonságot, gyarapodást, függetlenséget akartak, a magyarság európai tekintélyéért, megbecsüléséért harcoltak. A legkevesebb, amit itt, a magyarság koronázó-, és a nemzet történelmi fővárosában, uralkodói családok, történelmi nagyságok éltének-haltának, államiságunk születésének helyszínén tehetünk, az a méltó emlékezés rájuk!” – fogalmazott.
A polgármester felidézte beszédében a múlt század harmincas éveinek nagy modernizációs korszakát, párhuzamba állítva a jelenkor gazdasági fejlődésével: „Városunk gyarapodása persze az élet számos területén jelentkezik még, beszéljünk akár a kultúráról, a sportról vagy köztereink, útjaink épüléséről, hiszen nemzetközi rangú sportesemények otthona lehetünk, remek színházunk pedig mindennapi munkája mellett a mostanihoz hasonló minőségű produkciók gazdája! Saját szimfonikus- és immár balett társulattal büszkélkedhetünk, egyetemet szereztünk, hamarosan épül új középiskolai campusunk, gyermekeink rehabilitált tavaink tükre felett kóborolhatnak természeti kincseinket kutatva vagy éppen kenuikat hajtva, és vagy százezer tanúm van rá, hétről-hétre sem szűkölködünk a nagyszerű kiállításokban, látványos eseményekben, az egész várost megmozgató fesztiválokban, koncertekben.”
Dr. Cser-Palkovics András beszédében ismertette a Közgyűlés döntését, melyben a 2022-es esztendőt Székesfehérvár képviselői ünnepi emlékévvé nyilvánították: „Emlékezünk, és mindenkit emlékeztetni szeretnénk az Aranybulla kihirdetésének nyolcszázadik évfordulójára, mert ez a dokumentum a Magyarország alaptörvényben rögzített állami önazonosságát jelentő történeti alkotmány európai jelentőségű alapdokumentuma! És meg fogjuk ünnepelni városunk Géza nagyfejedelem általi alapításának 1050. évfordulóját is! Ezek az ünnepek, csakúgy, mint a beszédem elején felidézett fehérvári jog, városunk identitásáról szólnak. Éppúgy Fehérvár identitásáról szól az Aranybulla maga korában modern és korszakos első – Dísztermünk falán is olvasható – cikkelye is. Mi tehát nem félünk beszélni az identitásunkról, az ezt meghatározó hagyományokról, keresztény kultúránkról, nemzetünkről, vagy éppen a Fehérvárt gazdagító, a történelem során itt élt nemzetiségekről! Akkor sem félünk beszélni mindezekről, sőt, nem félünk büszkének is lenni rájuk, ha a múlófélben lévő európai korszellem képviselői az ellenkezőjére akarnak rávenni minket.”
Beszéde végén Székesfehérvár polgármestere bemutatta azt a két intézetet, melynek felállításáról szintén döntött a Közgyűlés. A Siklósi Gyula régészprofesszor nevét viselő Kutatóintézet az emlékév előkészítésén túl a fehérvári középkor tudományos kutatására jön létre, míg a Prosperis Alba Kutatóközpont a jövő Fehérvárát kutatja. A múlt és a jövő együtt teszi erőssé városunkat, „Óriásbábok és az Alba Innovár humanoid robotjai: ez így Fehérvár, legyünk rájuk, és üzenetükre büszkék!” – zárta beszédét a polgármester.
A rendezvény a város díjainak átadásával folytatódott.
Székesfehérvár Díszpolgára címmel tüntették ki Spányi Antal megyés püspököt, aki 2003 óta, tizenöt éve főpásztora Székesfehérvárnak. Spányi Antal megértéssel fordul az emberekhez, igyekszik mindenkivel szót érteni, szót váltani. Mint a Katolikus Karitász elnöke, irányítja az Egyház országos szociális és karitatív szolgálatát; továbbá nagy hangsúlyt fektet a keresztény magyar kultúra őrzésére és magyar nyelv ápolására. Küldetésének tekinti, hogy Szent István városában kegyelettel ápolják a magyar államiság kezdeti időszakának emlékeit. A nagy elődök hitét és szellemi erejét viszi tovább, mint Prohászka Ottokár.
Pro Civitate díjat öt személy vehetett át. Posztumusz Pro Civitate díjjal tüntették ki Ferenczy Gézát, akit leginkább a Csitáry G. Emil Uszoda igazgatójaként ismerhettek a székesfehérváriak. A rendszerváltozáskor aktívan segítette a közélet ügyeit, 2002 és 2006 között önkormányzati képviselőként dolgozott. A fehérvári közösség aktív tagja, fontos motorja volt, élő lelkiismeretünk, hogyan lehet igazán magyarságunkat, fehérváriságunkat büszkén és cselekvőn képviselni. Pro Civitate díjat kapott Hartyányi Judit. Az 1955-ben alapított székesfehérvári Ének-zenei Általános Iskola első diákjai között, Mihályi Gyuláné, Eszti néni tanítványaként szerette meg egy életre az éneket és a Kodály-módszert. Több felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karvezetés szakán pedig a mai napig tanít. A székesfehérvári Zenei Nevelésért Alapítvány kuratóriumi elnökeként Székesfehérvárhoz máig ezer szállal kötődik. Kitüntették Dr. Szabó Pétert: a kardiológus főorvos, belgyógyász, kardiológiai rehabilitációs szakorvos lassan fél évszázada, hogy választott hivatása gyakorlásának él, gyógyító tevékenységét a kezdetektől Székesfehérváron végzi. Az akkut kardiológiában 16 évet töltött, majd a rehabilitáció felé fordult. Hosszú időn át a Magyar Szív Egyesület ügyvivőjeként tevékenykedett, nevéhez kötődik a jubileumi XX. Országos Orvos-Beteg Konferencia, Országos Sporttalálkozó megszervezése 2009-ben Székesfehérváron. Pro Civitate díjjal tüntették ki Szabó Zoltán építészettörténészt, aki Kralovánszky Alán egykori kollégájaként és szellemi örököseként avatott szakértője a középkori építészetnek és Szent István bazilikájának. A közelmúltban jelent meg az koronázó-bazilikát bemutató könyvsorozat keretében új kötete, amely új megvilágításba helyezi a bazilika történetét és a Magyar Királyság korai székhelyének rangját. A város elismerését kapta meg Tóth Judit Bianca, az Alba Bianca Tennis Club elnöke, a sportág szerelmese, aki elkötelezetten dolgozik a tenisz megismertetésén, megszerettetésén, minőségi oktatásáért és kiemelten az esélyegyenlőség jegyében a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiért. 1991 óta oktat Székesfehérváron, 1994-ben alapította meg az Alba Bianca Tennis Clubot, amely ma hat különböző helyszínen működik a városban.
Tiszteletbeli Polgár címet kapott Frank Iepema, a Hydro Extrusion Hungary Kft. (korábban: SAPA) ügyvezető igazgatója, aki nemcsak szakmai tudásával, innovatív szemléletével, hanem nyitottságával is meghatározó résztvevője a város gazdasági életének. Számos fontos, modern technológiát bevezető és eközben munkahelyteremtő fejlesztést hajtott és hajt végre Székesfehérváron, legutóbb, májusban új présüzemüket avatták, amellyel a székesfehérvári cégcsoport új generációs elektromos autókhoz készít alumínium alkatrészeket, törésálló ötvözetet. Tiszteletbeli Polgár címmel tüntették ki gróf Károlyi Györgyöt, Magyarország franciaországi nagykövetét, aki Franciaországban nőtt fel, ott végezte tanulmányait, majd 1989 után újra felvette Magyarországgal a 42 évvel azelőtt megszakított kapcsolatot. Létrehozta a Károlyi József Alapítványt, amelynek köszönhetően 2011-re befejeződött a fehérvárcsurgói kastély felújítása, elkezdődött rendeltetésszerű hasznosítása “Európai Kulturális Találkozó Központ”- ként. Komoly figyelmet szentelt Székesfehérvárnak és a város komolyzenei életének is, hangsúlyt fektet a települések közötti turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére.
Az ünnepi közgyűlésen dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester közös koszorúval tisztelegtek államalapító Szent István királyunk emléke előtt.
A Szent István-napi ünnepi közgyűlésen Magyarország Kormánya, Fejér megye és Székesfehérvár, valamint a történelmi egyházak képviselői mellett a fegyveres, rendvédelmi és igazságügyi szervek tisztviselői, valamint a Székesfehérvárra érkezett testvérvárosi delegációk is részt vettek.
A Fehérvári királyok menetének felvonulásán, valamint a Díszközgyűlésen készült fotók és a díjazottak teljes laudációi letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó, Stettler Zsuzsanna
Fotó: Bácskai Gergely, Molnár Artúr, Simon Erika
