Újragondolják a pedagógusok óraszámát és terhelését

2018.08.28. 14:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY - Székesfehérvár, 2018. augusztus 28.
Szakmai tanévnyitó konferenciát rendeztek a Városházán         Galéria 
 
 
 
A Városházán tartották kedden délelőtt a megye Szakmai Tanévnyitó Konferenciáját. A tanév feladatairól és fejlesztéseiről Sipos Imre, az EMMI miniszteri biztosa, Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal  köznevelési elnökhelyettese és Péterffy Balázs, a  Klebelsberg Központ elnökhelyettese tájékoztattak. A tanév során pedagógusterhelési kérdőívet indítanak az óraszámok és a terhelés újragondolása céljából, valamint hangsúlyosan kezelik a végzettség nélküli iskolaelhagyáshoz kapcsolódó jelzőrendszer fejlesztéseit. A miniszteri biztos elismerést adott át három pedagógusnak a fenntarthatóságra nevelésben végzett munkájáért. A szimpózium résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. 
 
A Városháza Dísztermében a mai napon már negyedik alkalommal rendezték meg a Fejér Megyei Szakmai Tanévnyitó Konferenciát.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a konferencia előadóit és minden résztvevőjét, majd a szakemberek, a gyermekek és a szülők számára is izgalmas tanévkezdési időszakkal, a minél nyugodtabb, gördülékenyebb működéssel kapcsolatban a következő üzenetet fogalmazta meg: „Minden település közössége számára kiemelkedően fontos a köznevelés rendszere és annak minden intézménye.” A város közreműködő szerepét hangsúlyozta – fenntartótól és működtetőtől függetlenül.
A szimpózium első előadójaként Sipos Imre, az EMMI miniszteri biztosa tájékoztatott a köznevelési rendszer fejlesztéseiről. Az oktatásirányítási változások között említette, hogy a köznevelésen és a felsőoktatáson felül a Kárpát-medence magyar oktatása fejlesztésének is saját felelőse van. A változások között szerepel, hogy ebben a tanévben a nevelőtestületi értekezleteken értékelni kell a kompetenciaméréssel, a nyelvi méréssel és a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos adatokat, valamint az alapfokú művészeti iskolák is rendelkezhetnek 6 tanítás nélküli munkanapról. A miniszteri biztos beszélt a Csépe Valéria akadémikus által vezetett, többek között a digitalizáció, a tananyagcsökkentés, a tantárgyközi kapcsolódás szegmenseivel meghatározható új Nemzeti alaptantervről, amelynek bevezetésére felmenő rendszerben 2019. szeptember 1-jétől kerül sor.
Az EMMI Pedagógusterhelés kérdőívet tervez, aminek célja az óraszámok és a terhelés újragondolása – például az adminisztrációs terhek csökkentése, az egyéni teljesítmény elismerése, a pályára lépés és visszatérés ösztönzése céljából. Tervezik a vezetői életpálya bevezetését, továbbá két szigorítást is: a magántanulói jogviszony terén és az osztályozóvizsgák teljesítését független bizottság előtt. A miniszteri biztos felhívta a figyelmet a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányára (mértéke nálunk két évtizede nem változik: 10-13%), amit a jelzőrendszer működésének javításával lehet mérsékelni. Az elmúlt tanévtől az 1-9. évfolyam ingyenesen jutott tankönyvekhez; jelenleg további tankönyvfejlesztés folyik, közel 900 taneszköz hosszabbításával, átdolgozásával, illetve digitális tananyagfejlesztéssel. A minősítések – ahogy az előadásból kiderült – alakulása pozitív képet mutat: mára a pedagógusok kétharmada szerzett minősítést, a tanévben 17,5 ezer pedagógus vesz részt a programban. Továbbra is jól működik a Határtalanul! Program, forrásbővítés szükséges a magas jelentkezési szám miatt; a következő évben 5,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Az idei tanévben összesen 125,4 milliárd forint áll rendelkezésre összesen az infrastruktúrafejlesztési feladatok megoldására.
Sipos Imre a fenntarthatóságra nevelésben végzett pedagógusi munkájáért elismerést adott át a konferencián Éger Katalinnak, a Nemes Nagy Ágnes Kollégium tagintézmény helyettes vezetőjének, Vajgerné Bőhm Erikának, a Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettesének, valamint Sajtos József Tibornak, a Seregélyesi Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal  köznevelési elnökhelyettese a hivatal főbb, a tanévre vonatkozó feladatait ismertette. Szakmai ellenőrzéseket végeznek el a tanév rendje szerint – az óvodai ellátáshoz kapcsolódóan, valamint az alulteljesítők a kompetenciamérés alapján kiválasztott intézményekben. A pedagógusminősítések száma 2018-ban jelentősen megnőtt – tavasszal 5.900 minősítés valósult meg, ősszel 3.700 minősítés várható. Ősszel elindul a szakképző intézmények tervezett ellenőrzése, valamint 2019-ben 792 pedagógus ellenőrzését fogják elvégezni. Az érettségi vizsgák, az országos tanulmányi versenyek, az országos mérések és a középfokú felvételi tekintetében nem lesznek változások, és folytatják a szaktanácsadási feladatokat, a szaktanácsadói kapacitás bővítését a 2018. évi rendkívüli Mesterpedagógus fokozatba kerülési szabályok alapján. Az elnökhelyettes a hátránykompenzáló projektek közül kiemelte a 288 tanoda szakmai támogatását.
Péterffy Balázs, a  Klebelsberg Központ elnökhelyettese az intézmény feladatairól és fejlesztéseiről tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az egységes szemlélet kifejezetten a fenntartói szemléletre vonatkozik. Jelenleg 60 tankerületi központ működik az országban, amelyek legfontosabb célként a gyermeket tartják szem előtt – ehhez kapcsolódnak a tehetséggondozás és felzárkóztatás, a szakmai és infrastrukturális fejlesztések, valamint az innovatív szemlélet erősítése. A közel 15 ezer fős tanulói létszámcsökkenéssel nem jár együtt a financiális források csökkenése. Folytatódnak az uniós forrásokból megvalósuló infrastrukturális fejlesztések, az informatikai eszközparkok megújítása, és kiemelten kezelik az együttműködéseket a különböző sportszervezetekkel. Az elnökhelyettes beszámolt a sikeresen megvalósított első MaTech versenyről. A tervek közül említette többek között a belső fejlesztési pályázat elindítását, a túlóradíj-emelést, valamint a főiskolai végzettségű gyakornokok béremelését. A gyógypedagógiai ellátás fejlesztésében folyamatos pályáztatás folyik a szakemberhiány csökkentésére, a pályaelhagyás megelőzésére, és tervezik a képző- és gyakorlóhelyek számának növelését.
A szimpózium résztvevői a továbbiakban előadást hallhattak még az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének fejlesztéseiről és a Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központ szakmai programjáról.
Az eseményen közreműködtek a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI növendékei, valamint tanárai.
A konferencián részt vett dr. Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezetője, Mészáros Attila alpolgármester, Dr. Solymos Krisztina Szonja, az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Intézményi Iroda vezetője, Fűrész István polgármesteri tanácsadó, Török Szabolcs tankerületi igazgató, Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári SZC főigazgatója, Baloghné Szücs Klára tankerületi szakmai igazgató és Kalamán Ferencné, a Dunaújvárosi Tankerületi Központ gazdasági igazgatója.
 
 
A konferencián készült képek letölthetők a Galériából!
 
 
 
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.