„Az önfeláldozó hazaszeretet, a hősiesség és a bátorság példája”

2018.09.03. 12:54
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. szeptember 3. (hétfő)
475 éve halt hősi halált Varkocs György. Galéria 
 
 
 
 
475 éve halt hősi halált Varkocs György: hagyományosan ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek a fehérvári kapitány 1543-as, az oszmánok elleni harc során bekövetkezett hősi halálára. Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója beszédében azt fogalmazta meg, hogy a kapitány és a védők vértanúhalála az önfeláldozó hazaszeretet, a hősiesség és a bátorság példája, és a feltámadás, a megújulás reményének az üzenetét hordozza magában.


Varkocs Györgyre, a törökök elleni harcban elesett fehérvári várkapitányra emlékeztek ma a Belvárosban.

A török sereg 1543. augusztus 23-án érkezett a város határába; az ostrom során elsőként a Sziget és Ingovány külvárosok estek el. Az oszmánok szeptember 2-án a várat is ostrom alá vették; a Budai kapunál vívott küzdelemben ekkor esett el a Budai külvárosban rekedt Varkocs György várkapitány. A vár feladását követően a védők szabad elvonulást kaptak, de a törökök később megszegték ígéretüket: a város lakosságával kegyetlenül leszámoltak és a királysíroknak sem kegyelmeztek, Szapolyai János holttestét kidobták a királyi bazilikából.

Kulcsár Mihály
, a Szent István Király Múzeum igazgatója ünnepi beszédében sorsfordítónak nevezte a történelmi eseményt – a koronázóváros kiemelkedő szerepét éppen ezzel összefüggésben veszítette el. Az igazgató Nándorfehérvár elestétől a Mohácsi vereségen és Buda megszállásán át Szulejmán hadjáratáig összefoglalta a történelmi tényeket, amelyek Székesfehérvárnak a túlerővel folytatott egyenlőtlen küzdelméhez, majd elestéhez vezettek.  A magyar haza és a kereszténység védelmében vértanúhalált halt várkapitányra, valamint a magyar, német és olasz hősökre emlékezve Kulcsár Mihály így fogalmazott: „Varkocs György 475 évvel ezelőtti hősi halála nemcsak a pusztulást és Fehérvár majd másfél évszázados török megszállását jelentheti számunkra. Sokkal inkább tekinthető az önfeláldozó hazaszeretet, a hősiesség és a bátorság példájának, üzenve egyúttal a feltámadás, a megújulás reményét is, melyet Fehérvár számára a török megszállás alóli végleges felszabadulása hozott el 1688-ban.” Azt mondta, hogy az üzenetet megértve állított a város szobrot a kapitánynak 80 évvel ezelőtt, és ezeket az értékeket tartja szem előtt Székesfehérvár a jelen megemlékezéseivel is.

Az ünnepi műsorban A török éppen lett az magyar ostora  és Az szép szabadságra, magyarság javára... című népzenei összeállításokat Varró János, Cserta Balázs és Kneifel György előadásában hallhatták a megemlékezés résztvevői.

Az ünnepséget hagyományosan koszorúzás zárta: Törő Gábor országgyűlési képviselő, dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Tanárki Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója és Kulcsár Mihály közösen hajtottak fejet a szobor előtt. A rendezvényen részt vett Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, valamint a megye, a város, a történelmi egyházak, a fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint az intézmények és a civil szervezetek képviselői.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!





Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr

 
 


 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.