Évszázados utazás – a Fejér megyei arisztokrácia egykor és ma címmel rendez szabadegyetemi előadássorozatot a Vörösmarty Mihály Könyvtár az Olvasóteremben. A nyitóelőadás dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjével kezdődött, aki elmondta, hogy szívesen állt emellé a rendkívül jó kezdeményezés mellé. „Bár teljesen véletlenül alakult így, de pont a mai napon volt a városi felsőoktatási tanévnyitó is a Vörösmarty Színházban, ami után az az örömteli feladat következett számomra, hogy megnyithatom a szabadegyetemi programsorozatot. Úgy gondolom, mind a kettő a város és annak környékének jelenbéli szellemi életét példázza és múltbéli szellemiségének megismerésére szolgál lehetőségül.” - tette hozzá a polgármester, megköszönve a szervezők munkáját és hogy az előadók megtisztelték az eseményt részvételükkel.
A találkozót Bányai Balázs történész beszélgetése nyitotta gróf Károlyi Györggyel, Székesfehérvár díszpolgárával. Magyarország francia nagykövete megtisztelőnek nevezte, hogy először vehet részt a díszpolgári címet viselve hivatalos rendezvényen. A gróf a beszélgetés elején leszögezte, hogy a legegyszerűbb, ha Károlyi Györgynek szólítják, hiszen a grófi megszólítás mára csupán a családja felé irányuló tiszteletet fejezi ki. A hallgatóságnak családjáról mesélt: „A fehérvárcsurgói uradalmat a nagyapám nagyapja, Károlyi György vásárolta meg a XIX. század közepén, aki nagyon szerette Csurgót és sok időt töltött a kastélyban.” - kezdte a rokonok említését. Amikor a sorban apai nagyanyjához, Károlyi Józsefnéhez ért, elmondta: kedvenc nevelőnője mellett neki köszönheti a magyar neveltetését, a magyarságtudatának kialakulását és a vágyat, hogy bár életének jelentős részét nem anyanyelvi környezetben töltötte, mégis megtanuljon magyarul.
Elmesélte családjuk emigrálásának történetét, szüleinek válását, édesanyja karrierjének alakulását, aki Franciaország legnevesebb divatházainak, mint például a Diornak dolgozott tervezőként. „Elképzelhetetlen már az ma, hogy a rendszerváltásig Magyarország számunkra egy elveszett ország volt. Nevelőnő ide vagy oda, grófság ide vagy oda: tudtam, hogy nekem diplomát kell szereznem! Ha nem szerzek diplomát, nem kapok állást, ha nem kapok állást, nem lesz miből élnem, hiszen senkinek nem volt lehetősége fenntartania engem.” - idézte fel. A beszélgetés végén a gróf visszaemlékezett első magyarországi és székesfehérvári látogatására, és azokra az évekre, amikor még a Fiat autógyár franciaországi gazdasági igazgatójaként a mindennapjai egyszerre két országhoz is kötötték, hiszen már elkezdett dolgozni a fehérvárcsurgói kastély felújításán.
A kastély felújításánál az “Európai Kulturális Találkozó Központ” funkciót választották és kezdték ekként működtetni, már a felújítás alatt is. „A célunk az volt, hogy egy működőképes koncepciót hozzunk létre. A kulturális találkozó központ lényege, hogy összeköti a kultúrát és az üzleti oldalt, ugyanis minden ilyen találkozó központnak van egy elsődleges kulturális célja. Ennek a célnak a támogatására jön létre az üzleti tevékenység, ami a mi esetünkben szállodai és vendéglátási szolgáltatást jelent. Ennek bevételéből igyekszünk az egész kastélyt működtetni.” Elmondta, hogy a felújításnak még közel sincs vége, hiszen a Quartettisimo vonósnégyes fesztiválon idén bejelentik, hogy Európai Uniós forrásból és további állami támogatással a még visszamaradt, kastélyhoz tartozó romos épületeket felújítják, illetve a kastély néhány termét korhűen rendezik be.
A gróf színes beszámolóját követve Kert-történetek címmel kezdődött előadás, melyen Alföldi Gábor tájépítész és kerttörténész beszélt a megyei arisztokrácia uradalmi birtokainak kertjeiről, a korabeli trendekről és az itt megtalálható virágokról, illetve a hazánkban az utóbbi években megújult kastélyparkokról.
Szöveg: Torma Kinga Regina
