„(…) értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak”

2018.09.18. 18:24
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. szeptember 18. (kedd)
30 éves a Hitel folyóirat. Galéria 
 
 
 
Jubileumi esttel tisztelegtek a Városházán a 30 esztendős Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat előtt. Vakler Anna népdalénekes, Székesfehérvár művészeti vezetője köszöntőjében a folyóiratot olyan szellemi entitásként jelölte meg, amelynek érzékeny közösségi hálózata átszövi a Kárpát-medencét; a lap sorainak időtállóságához kapcsolódóan az alapító Csoóri Sándort idézte: „Tudjuk, az idő nem áll meg, de vannak dolgok, értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak.” A rendezvényen részt vettek a Hitel alkotói; Papp Endre főszerkesztő a folyóirat küldetéséről azt fogalmazta meg, hogy a kezdetektől a kulturális nemzettudatot képviseli.


A Városházán köszöntötték a 30 esztendős Hitel című folyóiratot. Csoóri Sándor vetette fel azt az ötletet 1982-ben, hogy a rendszer által perifériára szorított írók és költők egy új folyóirat lapjain kaphassanak publicitást. A Hitel címet Széchenyi gondolatai ihlették.

Bobory Zoltán
, a Vörösmarty Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, és a különleges ünnepnap jelentőségét fogalmazta meg. A rendezvény egy perces néma főhajtással kezdődött a nemrégiben elhunyt Nagy András grafikus, képszerkesztő tiszteletére.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester nevében Vakler Anna népdalénekes, zenepedagógus, a város művészeti vezetője tolmácsolta gondolatait. A 2012-es jubileumi estre emlékezve a közösségteremtés és értékmegőrzés közös céljait idézte fel. A folyóiratot olyan önálló szellemi entitásként jelölte meg, amelynek érzékeny közösségi hálózata átszövi a Kárpát-medencét. A 20. évfordulóra kiadott kötet időtállóságáról szólva – a napra- és percrekészség jelentőségét hangsúlyozó világban – Csoóri Sándort idézte: „Tudjuk, az idő nem áll meg, de vannak dolgok, értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak.” – Kedves Szerkesztők, Írók és Költők! Köszönjük, hogy itt ünnepelhetjük Önöket, a magyarság történelmi fővárosában, a magyar network szimbolikus csomópontjában.” – fogalmazott, és szellemi frissességet, hivatásukban méltó követőket kívánt a lap alkotóinak.

Papp Endre
főszerkesztő így kezdte: „Ez a lap most is Csoóri Sándor lapja, és amíg megjelenik, az is marad.” – a lap célját pedig abban határozta meg, hogy a kultúra eszközeivel nemzeti közösséget próbál teremteni. Csoóri társai voltak többek között Döbrentei Kornél és Lázár Ervin, itt publikált Sütő András. A kulturális nemzettudat – mondta – egy orientáció: egy olyan folyamat, amely az emberek fölött áll, fölöttes értelemmel bír; a Hitel jelenleg is a kulturális nemzettudatot képviseli.

A főszerkesztő bemutatta a lap munkatársait: Falusi Mártont, Léka Gézát, Mezei Emesét, Nagy Gábort és Tevely Arató Györgyöt, akik hitvallásukat tolmácsolták, például egy-egy a lap történetéhez kapcsolódó verssel – az irodalom szerepéről, a modern nemzetfelfogás örökségéről, a kultúra közvetítésének küldetéséről.

Az esten levetítették az Egy kávéházi szegleten című műsor Csoóri Sándorról szóló adását, amit Bakonyi István készített a Kossuth-díjas költővel. A rendezvényen Cserta Gábor Csoóri Anyám fekete című versét énekelte, majd Ferenczy Noémi összeállítása hangzott el fehérvári költőknek – Szikra Jánosnak, Bobory Zoltánnak és Szegedi Kovács Györgynek – a folyóiratban megjelent verseiből, a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak előadásában.



A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.