„Ha egy építész bizalmat kap, szárnyakat kap.”

2018.10.01. 16:09
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. október 1. (hétfő)
Csutiné Schleer Erzsébetnek adományozták a Schmidl Ferenc Építészeti Díjat. Galéria
 
 
 
 
 
 
Ünnepélyes keretek között adták át az Építészet Világnapján a Schmidl Ferenc Építészeti Díjat ma a Hiemer-házban. A Székesfehérvár Közgyűlése által alapított elismeréssel azokat az építészeket tüntetik ki, akik 1990 után megvalósult alkotásuk révén hozzájárultak Fehérvár városképének fejlődéséhez, építészeti kultúrájának előmozdításához és az épített környezet minőségének javításához. Idén Csutiné Schleer Erzsébet építész érdemelte ki a Schmidl Ferenc Építészeti Díjat, aki a Mátyás király körúton 1994-ben épült Szent Gellért Hotel mértéktartó építészeti megformálásával, valamint annak magas színvonalú – részleteiben is elmélyült – megvalósításával alkotott kimagaslót.


Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014-ben alapította a Schmidl Ferenc Építészeti Díjat a város egykori főépítésze máig ható, a város falain túlmutató építészeti, főépítészi munkásságának elismeréseként. A város számára kiemelten fontos, hogy a közösség kifejezze a megbecsülését azoknak az építészeknek, akik munkásságukkal hozzájárulnak Székesfehérvár építészeti kultúrájának magas színvonalú fenntartásához, fejlődéséhez. A szakmai díjátadón ezekkel a gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét dr. Cser-Palkovics András. „Az idei díjazott egy olyan személyisége városunknak, akit szakemberként és a város polgáraként egyaránt tisztelnek. Csutiné Schleer Erzsébet szereti Székesfehérvárt. Miközben saját maga is alkot, elhivatottan védi a már meglévő értékeket. Ötletekkel halmozza el az önkormányzatot is annak érdekében, hogy ezek az értékek megmaradjanak, és a jövőben is kellő figyelmet kapjanak.” Székesfehérvár polgármestere az ünnepségen mutatta be a frissen elkészült Székesfehérvár Településképi Arculati Kézikönyvet, amelynek első példányát adta át az alkotónak, aki maga a díjazott. „Ez a kézikönyv őrzi értékeinket, nekünk pedig arra kell törekednünk, hogy a jövőben is olyan építészeti alkotások szülessenek ebben a városban, amelyek a következő kötetekben méltó módon kerülhetnek be.”

Schmidl Ferenc alapelve volt, hogy az építészetben nem a stílus, hanem a minőség az elsődleges. A Schmidl Ferenc Építészeti Díj adományozásának is egyik legfontosabb értékmérője az épített környezet minőségi alakítása. Székesfehérvár Városa a fenti alapelv következetes képviselőjének, Csutiné Schleer Erzsébet építésznek adományozta idén a Schmidl Ferenc Építészeti Díjat, aki a Mátyás király körúti Szent Gellért Hotel (épült: 1994.) mértéktartó építészeti megformálásával, valamint annak magas színvonalú – részleteiben is elmélyült- megvalósításával alkotott kimagaslót. A díjat dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át.

„Öröm, hála, bizalom. Ez a három érzés kavarog bennem.” – mondta a díj átvételét követően Csutiné Schleer Erzsébet, aki köszönetet mondott a szakma és a város képviselőinek a felterjesztésért. „Hálával gondolok a családomra, akiknek tagjai évtizedeken keresztül hősies türelemmel elviselték azt a női építészsorssal járó érdekességet, amit a szürreális időbeosztás és a bármelyik pillanatban szárnyaló szellemi kalandvágy jelent. A harmadik dolog pedig a bizalom, amely nélkül nem lehet alkotni. Ha egy építész bizalmat kap, akkor szárnyakat kap!” – zárta beszédét a díjazott.

A Hiemer-házban rendezett ünnepségen Tima Zoltán Ybl-díjas, Pro Architectura-díjas, Prima Primissima-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja mondott beszédet. Méltatta az építész munkáját, hivatástudatát és azt a szeretetet, amellyel Székesfehérvár közösségét szolgálja.

Az ünnepségen készült fotók letölthetők a Galériából.


fotó: Simon Erika
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.