A Városházán mutatták be ma a Fejér Megyei Prima Díj idei jelöltjeit.
László István, a VOSZ Fejér megyei elnöke elmondta, hogy 13. éve ítélik oda a megyékben és országosan is a Prima Díjakat, amelynek lényege szerint a vállalkozók támogatják az oktatás, a tudomány, a zeneművészet, a színház, az építészet, a sport és a sajtó területén tevékenykedő alkotókat, szakembereket. Az elismerés alapján három ember kap 1-1 millió forintot a munkásságáért, ezen felül 250 ezer forint értékben közönségdíjat ítélnek oda. László István örömmel mondta el, hogy az idei évben mindenki elfogadta a jelölést. A VOSZ-elnök megemlékezett arról, hogy idén sajnos elhunyt Demján Sándor üzletember, a díj alapítója, valamint Lovranits József, az LKG igazgatója, a tavalyi megyei díjazott. A Fejér megyei átadó ünnepséget november 17-én rendezik meg a Hotel Magyar Királyban.
„A Prima Díj civil elismerés és civil díj.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester a szép történelemmel bíró hagyománnyal kapcsolatban, amit a jelöltek listája, az egyes területeken megjelenő személyek reprezentálnak. „Kiválóan és nagyon szépen megfér a különböző városi kitüntetések, díjak mellett, és évről évre nagy érdeklődésre tart számot, kik lesznek az új jelöltek. Ez is mutatja, hogy a város és annak közössége gazdag olyan személyiségekben, akik a saját szakterületükön, a saját maguk által választott hivatásban vagy éppen szolgálatban, a város egész közössége szempontjából kiemelkedőt alkottak.” – méltatta a polgármester a jelölteket, a jelölés alapjául szolgáló életutakat. A jelölés és a szavazás a város egészének támogatottságát, bizalmát és nagyrabecsülését jelzi, tette hozzá a polgármester.
A Fejér megyei Prima Díj jelöltjeire holnaptól lehet szavazni a VOSZ oldalán, a Fejér Megyei Hírlap felületein és már a mai naptól a város honlapján, egészen november első hetéig.
A sajtótájékoztatón bemutatkoztak a kategóriák jelöltjei:
Magyar Tudomány: Dr. Pukancsik János plasztikai sebész 30 éve él és dolgozik Székesfehérváron. Fiatalkorában Bakonycsernyén és Móron tanult. A családban korábban senki nem volt orvos, így elsőgenerációs orvosként végzett 1986-ban. Kaposváron kezdte a munkát, ott ismerte meg a plasztikai sebészetet, amiből 1995-ben tette le a szakvizsgát. 2005-től magánorvosként praktizál. Nagy öröm számára, hogy fia is orvos, szintén plasztikai sebész az Onkológiai Intézetben – sokat tanul tőle, és fontos számára, hogy ő is megoszthatja vele tapasztalatait. Tevékenységüket családi vállalkozás formájában folytatják. Dr. Pukancsik János elmondta, hogy lényeges eleme életének az egészséges életmód, a rendszeres mozgás, a családdal, az unokával eltöltött idő. Az egy időben lázasan keresett hobbi kapcsán rájött, hogy a hivatásánál nincs jobb lehetősége, ez teljes mértékben kielégíti az érdeklődését, kitölti az életét.
Magyar Oktatás: dr. Dienes Ottó tanár, író, képzőművész 1959 óta tanít Székesfehérváron. A Vasvári Pál Gimnáziumban és a Teleki Blanka Gimnáziumban – mint magyar, francia és angol szakos tanár – a diákjait mindig az önálló munkára, az érdeklődésre tanította, gyakran vitte őket képzőművészeti kiállításokra, múzeumokba, és nagyon szerette a választott pályát. Négy évig egy francia katolikus egyetemen is oktatott. A diákjaival gyakran osztotta meg saját családi történetet, mint például azt is, hogy szűkös körülmények között gyerekeskedett: hét évesen egy megsemmisítésre váró könyvesszekrényt meglátva a legnemesebb cselekedetet vitte véghez: könyvet lopott; erre aztán gimnazistaként is sor került egyszer. Szépirodalmi tevékenységeinek a kezdete a ’60-as évek elejéhez, a Takács Imre-körhöz datálható; öt könyve jelent meg. Egy évtizedig osztályvezetőként is dolgozott a megyei önkormányzatnál, ahol nemzetközi ügyekkel foglalkozott – szintén a humán területet képviselve.
Magyar Építészet: Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök és a Városszépítő Egyesület alelnöke budapesti születésű, 47 éve él Székesfehérváron, három gyermeke és öt unokája van. Pályafutásának az első időszakát az épülettervezés határozta meg, ami a kenyérkeresés mellett érdekes, jó szakmai közösségben végzett munka volt számára. 1982-87 között a Rác utcai épületekkel foglalkozott, a munkafolyamat eredményeként a város Europa Nostra-fődíjat kapott 1989-ben. Most nyugdíjasként is megtalálja szakmai élete valódi értelmét olyan feladatokban, amelyeknek minden perce élvezet a számára – elkészítette Székesfehérvár Településképi Arculati Kézikönyvét, építészettörténeti tanulmányokat ír, kiállításokat szervez, előadásokat tart és Ybl Miklós eddig ismeretlen fehérvári épületeit kutatja. Hálás a családjának azért, hogy a női építészsors szürreális időbeosztását tolerálták.
Magyar Zeneművészet: Mits Gergő zenész, tanszékvezető Székesfehérváron született, tanulmányait itt, majd a Zeneakadémián végezte. 20-25 év után a diploma megszerzése óta mindig új feladatokat talált és vállalt. Az első magyar könnyűzenei szakközépiskola, majd 2007-ben a Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszékének a megalapítása a nevéhez kapcsolódik: azt a célt tűzték ki, hogy a magyar könnyűzenei oktatást megreformálják. 18 év bizonyítja, hogy jók voltak a törekvések: ezt 50-60 jazz- és popzenész pályája igazolja, akik meghatározó alakjai a magyar zenei életnek. Játszott több könnyűzenei formációban, együtt zenélt többek között Cserháti Zsuzsával és Horváth Charlie-val is. A jelölésről azt fogalmazta meg, nem a személy a lényeg, hanem maga az ügy, amit munkájával képvisel.
Magyar Színház: Kozáry Ferenc színművész Angyalfödön nevelkedett tanárcsaládban, bevallása szerint gátlásos volt, nem szerette az irodalmat – testnevelő tanárként kezdett dolgozni. A szülei életéből kapott mintából értette meg, mitől lehet boldog az ember élete: hitvallása szerint a legfontosabb, ha az ember a szeretett hivatásában tudását szeretetben tudja átadni másoknak. Egy színházi előadás után kapott inspirációt, így 25 évesen jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Kilenc évig Pesten játszott, 1990-ben az első német nyelvű színházhoz csatlakozott, majd 8-9 év után az anyanyelven játszás igényével jelentkezett az alakuló székesfehérvári társulatba. Több mint ötszáz rendhagyó irodalomórát tartott középiskolásoknak, amit nagy kedvvel művel. Székesfehérváron megtervezte és a mai napig működteti az ország első babauszodáját.
Magyar Sajtó: B. Kiss László újságíró 29 éve a Fejér Megyei Hírlap újságírója. Szegeden végzett magyar-történelem szakos középiskolai tanárként – ezzel szemben a lap gazdasági rovatához került. Jelenleg az irodalmi rovatot szerkeszti, amelyben olykor saját tárcanovellái közül is megjelenik egy-egy. Ezekből két kötet jelent meg, a harmadik saját kötete ifjúkori verseit tartalmazza. A tanári pályához, a középiskolásokhoz köti a SÉTA-programban betöltött koordinátori szerepe. Nős, három leány édesapja; a család gyakran ad témát számára a Márton-történetek tárcáihoz.
Magyar Sport: Hirt Károly, az ARAK elnöke 32 éve érkezett Pécsről, hogy a legszebb sportág fiataljait eddze. A Videoton atlétika szakosztályának megszűnését követően megalakították az ARAK-ot – amelynek elődje az 1924-ben alakult Fejér vármegyei sportegyesület volt. Az abszolút mérhető sportágban szerzett kitűnő eredmények kapcsán a legfontosabbnak azt tartja, hogy a közel 33 évben mindig sikerült olyan kollégákat találni, akikkel a város fiataljait nevelhették. Ma az egykori tanítványok hozzák el a gyerekeket, ami a város közösségében végzett tevékenység elismerését jelenti. Két olimpiára is kijutott tanítványai, Tölgyesi Balázs és Korányi Balázs teljesítménye mellett azokra a programokra büszke, amikkel közszolgálatot teljesítenek a városban, mint például az ARAK Aktív. Munkáját a város Pro Civitate Díjjal ismerte el.
A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
