Az építőmérnöki szakmáról nyílt nagyszabású plakátkiállítás a Városház téren

2018.11.05. 13:21
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. november 5. (hétfő) 
A hét végéig látogatható a tárlat, amely tisztelgés a szakma előtt.    Galéria
 
 
 
 
 
Az építőmérnöki szakma fontosságát, sokrétűségét és összetettségét mutatja be az a jubileumi köztéri plakátkiállítás, melyet a Városház téren nyitottak meg ma délelőtt. Az „ÉPÍTŐMÉRNÖK200 - Formáljuk a jövőt és átalakítjuk a világot” című tárlat vasárnapig marad Székesfehérváron. Célja, hogy megismertettesse az építőmérnöki tevékenységet, növelje a szakmai és társadalmi megbecsülését.

Az építőmérnöki szakma szempontjából meghatározó évet írunk: idén ünnepli 200 éves fennállását az angol építőmérnöki szervezet, az Istitution of Civil Engineers (ICE). A jubileumi esemény kapcsán az Építőmérnökök Európai Tanácsa (ECCE) a 2018-as évet az építőmérnökök évének nyilvánította. Ennek apropóján született meg az Építőmérnök200 rendezvény, melynek keretében konferenciát és jubileumi köztéri plakátkiállítást szervezett a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Tartószerkezeti Tagozata. Az óriásplakátok kiváló és látványos, hazai és nemzetközi példákkal illusztrálják az építőmérnöki tevékenység minden területét. Megismerhetjük a szakma alapjait, a talajmechanikát és a geotechnikát, láthatunk néhány kiemelt jelentőségű, komplex közlekedési és építészeti alkotást és a mindennapjainkat befolyásoló fejlesztést, továbbá kitér a kiállítás a vízgazdálkodásra, a víztározásra és az árvízvédelemre is

Az „ÉPÍTŐMÉRNÖK200 - Formáljuk a jövőt és átalakítjuk a világot” című vándortárlat Budapest, Veszprém és Tatabánya után érkezett a székesfehérvári Városház térre.

A megnyitón Dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke hangsúlyozta, az építőmérnök minden nap újat tud alkotni, munkája évtizedek, évszázadok után is látható, egy-egy beruházásban pedig számos szakterület eredményei összegződnek.

Horváth Andrián, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának alelnöke arról beszélt: minden ember természetesnek veszi az utakat, a hidakat, a tereket, az építményeket, a közlekedést, az egészséges és tiszta vizet, az áramot, és azt, hogy az esővizet elvezetik. Mindez több tucatnyi építőmérnök elengedhetetlen munkájának, tervezésének és kivitelezésének eredménye. A kiállítás által minél többen rácsodálkozhatnak az emberi alkotóképességnek erre a talán kevésbé ismert területére. A kiállítás egyik legfőbb célja, hogy kedvet csináljon a fiataloknak az építőmérnök szakmához, mert ahogy a gyermeket vállaló szülők nélkül nincs következő generáció és jövő, úgy hallgatók nélkül sincs szakma, így a modern társadalom létszükségletei kerülhetnek veszélybe.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester, a kiállítás fővédnöke szerint több szimbolikus üzenete is van annak, hogy a fehérvári közösség legfontosabb helyén, a Városház téren nyitották meg a kiállítást. Üzeni, hogy az építőmérnöki szakma nem hiányozhat egy település mindennapjaiból, nélküle nem lenne sem városüzemeltetés, sem városfejlesztés, a mindennapjaink kihívásai nem lennének megoldhatóak. A kiállítás gesztusértékűen szimbolizálja, hogy tisztelgünk azok előtt, akik ezt a hivatást végzik, és köszönetünket fejezzük ki elkötelezettségükért, azért, amit Székesfehérvárért tettek. A polgármester fontosnak nevezte továbbá, hogy Székesfehérvár felsőoktatásában – nagy küzdelem árán –
megmaradt az építőmérnöki szakma, és remélhetjük, hogy ez stabilan így is lesz a követező évtizedekben.

A vándorkiállítás november 11-ig, vasárnapig látható Székesfehérváron. Ezt követően Békéscsabán, Kecskeméten, Győrben, Szolnokon, végül Baján is bemutatják a következő hetekben.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 


Szöveg:
Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika
 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.