„Megszerettük ezt a helyet, és a hely befogadott minket, feltárta titkait”

2018.11.15. 19:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. november 15. (csütörtök)
A Látogatóközpont átadó ünnepségén mutatták be az új Sóstó-filmet. Galéria 
 
 
 
„Csodás környezet szépült meg, egy városrész rehabilitációjával együtt. Az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: ember és természet tud egymással együtt élni, és az ember oda is tud figyelni a természetre, nemcsak terhelni tudja azt.”  – fejezte ki a Sóstó Természetvédelmi Terület Látogatóközpontjának ünnepélyes átadásán dr. Cser-Palkovics András polgármester. A rendezvényen mutatták be a természetvédelmi terület megújulásáról, teljes rehabilitációjáról készült filmet. A Halhatatlanná vált mulandóság nemcsak dokumentálja a 218 hektáros, Európában is egyedülálló csodavilág 2016 februárjában indult történetét, de a ritka és gazdag élővilágot is megmutatja a nézőknek, J. Mező Éva alkotó rendezésében.


A Sóstó Természetvédelmi terület Látogatóközpontjának átadó ünnepségén Mészáros Attila alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. A több mint egymilliárd forint értékű kormányzati támogatás valódi fordulópontot jelentett a városon belüli terület megmentésében, és régen várt fejlesztés készült el.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester az örömét és saját, illetve a közösség büszkeségét fejezte ki a megvalósuló Sóstó-rehabilitációról: az óriási érték megmentéséről azt mondta, hogy a város számára megadatott kincs felelősség is annak az ápolásának, gondozásának tekintetében. „Valóban egy csodás környezet szépült meg, egy városrész rehabilitációjával együtt. Az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: ember és természet tud egymással együtt élni, és az ember oda is tud figyelni a természetre, nemcsak terhelni tudja azt.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András. A Látogatóközpont létesítménye a stadion egészével együtt – jelentette be a polgármester – a mai naptól jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezik, valamint kormányzati forrás segítségével az önkormányzat birtokába került az Ózon Kft. telephelye, területe, így még egy környezetterhelő tényezőt kiküszöbölhet a város. A beruházásból pedig jövőre megvalósul majd a Vadmadárkórház is, tette hozzá. A polgármester köszönetet mondott Magyarország Kormányának a támogatásért, minden szakembernek, akik a tervezésben, kivitelezésben működtek közre, továbbá a rehabilitációt bemutató film készítőinek.

A természetvédelmi terület megújulásáról, teljes rehabilitációjáról készült film alkotója, J. Mező Éva elmondta, hogy az első találkozáskor beleszeretett a Sóstóba: egy újságírói feladat kapcsán, az elkészült tanösvényről kellett írnia – és a szóba került, itt nyíló orchideák szólították meg először a szívét. Különösen rosszul érintette a terület állapotromlása, pusztulása; a terület megmentése és az új élet ideköltözése így még nagyobb örömmel tölti el.

A Halhatatlanná vált mulandóság – amely 2016 februárjától kíséri végig a folyamatot egészen 2018 nyaráig – nem az első filmje az alkotónak: a dokumentum- és egyben természetfilm jellemzőit magán hordozó új Sóstó-film ott folytatódik, ahol A város ölelésében című befejeződött, megfogalmazva a természetben törvényszerű újrakezdés gondolatait és üzenetét. „Megszerettük ezt a helyet, és a hely befogadott minket, feltárta titkait.” – ezzel a vallomással indulnak a képek, megörökítve a nádaratást, a tómeder kotrását, a lőszermentesítést, majd a tájépítészeti munkákat és a vízpótlás menetét Sóstón, az Európában is egyedülálló, 218 hektáros természetvédelmi területen – ahol egy nagy kiterjedésű ipari park és egy százezres város öleli körbe a csodavilágot.

A folyamat izgalmas menetében széles szakmai gárda dolgozott azon, hogy a természetet és az emberi környezetet harmonikus egységgé alakítsa vissza: a vízépítő- és környezetmérnökök, tájépítészek, természetmérnökök, hidrobiológusok, ornitológusok, történészek munkája mind-mind lényeges elemei a Sóstó megújulásának. A nyíltvizes élőhely kialakítása a kilenc rőzseműves szigettel, az anyaghasználatában és formavilágában is modern, újratervezett, közel hét kilométeres tanösvény, a gazdag állat- és növényvilág – szárcsákkal, vadkacsákkal, gyurgyalagokkal, orchideákkal, kétéltűekkel és hüllőkkel –, az elültetett 400 őshonos fa, a tisztított szennyvíz felhasználása, a vízpótlás mind arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a fenntarthatóság nemcsak felvállalt, de felelősséggel végzett feladat is. Ahogy az elmúlt évtizedek legnagyobb természetvédelmi beruházásáról a polgármester fogalmaz: az emberi tevékenységek összehangolhatóak a természet értékeivel és érdekeivel. A filmben megjelenik egy fokozottan védett, fiatal mocsári nőstény teknős: a nyakán, páncélján sárga pöttyös kis állatot a mederkotrásnál mentették át a Homokbánya Természetvédelmi Területre, az ő utódaival akár már találkozhatunk, ha sétára indulunk Sóstón. Az ő története is azt a Victor Hugótól származó üzenetet közvetíti a nézők felé, amivel a film zárul: „Ember! ne félj! Tudja a titkot a természet és mosolyog.”

Az operatőr és vágó Körtvélyes Tivadar volt, a drónfelvételeket Tar Károly készítette. Az elkészült filmet a város valamennyi általános és középiskolájába eljuttatják, így a fiatalok is megismerhetik a terület megmentésének történetét. Az ünnepségen jelen volt Törő Gábor országgyűlési képviselő, a város alpolgármesterei, önkormányzati képviselői, valamint azok a szakemberek, akik közreműködtek a rehabilitáció munkájában.


A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.