Almafával üzennek az utókornak: 200 éves a magyar nyelvű színjátszás a városban

2018.11.29. 15:54
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. november 29. (csütörtök)
Szombaton lesz Az ember tragédiája I. premierje. Galéria 
 
 
 
 
Az ember tragédiája I. bemutatójához közeledik a Vörösmarty Színház.  Madách klasszikus drámai költeményének előadásával a 200 éves magyar nyelvű színjátszás előtt tisztelegnek az alkotók: egyedülálló színháztörténeti vállalkozás, hogy Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván és Bagó Bertalan közösen rendezik a darabot, amelyben az egész társulat közreműködik, több Ádámmal és Évával; valamint a londoni szín utáni történelmi eseményeket feldolgozva a jövőben a mű második részét is színpadra viszik. Az utókornak üzenve almafát ültetett ma dr. Cser-Palkovics András polgármester és a négy rendező a Jávor Ottó téren –szimbolikusan az édeni tudás és halhatatlanság műbeli fájával idézve meg a színház által közvetített értékeket és köszönetet mondva a színházpártoló városnak.


Almafát ültetett a nemrég átadott Jávor Ottó téren Az ember tragédiája I. bemutatója előtt dr. Cser-Palkovics András polgármester és a darab rendezői: dr. Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván és Bagó Bertalan. Madách Imre klasszikus drámai költeményének az előadásával a Székesfehérváron 200 évvel ezelőtt elkezdődött magyar nyelvű színjátszás előtt tisztelegnek az alkotók.

Dr. Szikora János
, a színház igazgatója a szimbolikus gesztusról azt fogalmazta meg, hogy minden színpadi előadással gondolatokat, érzéseket ültetnek el az emberekben – ahogy éppen a magyar drámairodalom legfantasztikusabb alkotásával is teszik: „Meggyőződésünk, hogy az egyik leggazdagabb gondolati kincset fogjuk átadni a székesfehérvári nézőknek abban a városban, ahol ezek a szavak, ezek a gondolatok a színházban még soha nem hangzottak fel.” Az igazgató kifejezte, hogy a 200 éves színházpártoló múlttal bíró városnak is kifejezik köszönetüket a faültetéssel.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester megköszönte a színháznak azt a gesztust, hogy kilépve az intézmény falai közül is értékeket közvetítenek és örömét fejezte ki, hogy Madách művének az előadását színpadra tűzték: „Óriási vállalkozásba fogott a színház, hiszen a világirodalom egyik legnagyobb alkotásáról van szó. Ezt színpadra vinni soha, semmilyen időszakban nem könnyű. Nagyon szép, és egyben nagy felelősséggel járó rendezői, szakmai feladat.” A polgármester a színházlátogató és –szerető közönség nevében is kifejezte a várakozását a négy rendezővel dolgozó előadással kapcsolatban. A megújult téren pedig – tette hozzá – minden évben fát ültetnek a születések tiszteletére is, ez pedig többszörösen összekapcsolódik a klasszikus irodalmi mű mondanivalójával, értékeivel.

Az egyedülálló színháztörténeti vállalkozásban a teljes társulat színpadra lép, az egyes színekben pedig más-más színész alakítja Ádámot, Évát és Lucifert is. A klasszikus mű négy részben, a spirituális keretszínek mellett az ókor, a középkor és az újkor-jelen-jövő színeivel négy rendező értelmezésében áll színpadra.

A Vörösmarty Színház – a drámai művet egy tágabb történelmi dimenzióban továbbgondolva – színre viszi a folytatást: eszerint a történelmi folyam nem a londoni színnel ér véget, hanem folytatódik a világháborúk történéseivel, a Monarchia széthullásával, a Szovjetunió megalakulásával és Európa kettészakadásával. A négy író Tasnádi István, Márton László, Térey János és Závada Pál.

A rendezvényen jelen volt Horváth-Tancsa Ágnes családügyi tanácsnok és Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő.



Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!







                                   

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2018 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.