Természetes alkotások a legszebb történet üzenetével

2018.12.01. 15:56
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. december 1. (szombat)
A Betlehemi szép csillag kiállítást december 22-ig nézhetjük meg. Galéria 
 
 
 
Textil, fa, papír, agyag és gyapjú – a természetes anyagok, az érzékeny, alkotó ember és az adventi várakozás harmóniáját dicséri a Betlehemi szép csillag kiállítás, amelyen a 16. alkalommal meghirdetett pályázat legszebb munkáit állították ki a Szent Korona Galériában. Spányi Antal megyés püspök köszöntőjében az alkotásokat dicsérve azok megszületéséről, elkészítésükről azt fogalmazta meg: a legszebb történet üzenete érik meg a kézművesek lelkében. A kiállítást Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg.


Megnyílt a Betlehemi szép csillag pályázatra beérkezett legszebb alkotásokból rendezett kiállítás a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. A Fehérvári Kézművesek Egyesülete felhívására ifjúsági és felnőtt kategóriában hivatásos kézművesek és műkedvelő alkotók, alkotócsoportok is jelentkeztek, mintegy hatvanan – kizárólag természetes anyagokból készült alkotásokkal. 48 betlehemet állítottak ki idén, köztük újszerű ötletekkel, fehér papírcsodával, fával, agyaggal, sóskúti mészkővel, vagy az „Angyali sereggel”, amelyben minden angyalka egy-egy gyerek alkotása – mondta el Szenczi Jánosné egyesületi elnök köszöntőjében.

Spányi Antal
megyés püspök beszédében méltatta a kézművesek kitartását, amely a szép hagyományhoz kapcsolódik. A betlehemek megformálásáról, egy alkotás megszületéséről és annak öröméről így fogalmazott: „Megérik az emberben a legszebb történet üzenete. Megérik az ember szívében és a lelkében az a találkozás, ami a lényege ennek a legszebb történetnek: hogy úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta oda érte.”

A kiállítást Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg egy olyan történet tolmácsolásával, amelynek egy német érchegységbeli manufaktúratulajdonos, művész a főszereplője, aki esztergályosként készít betlehemfigurákat, és leli örömét munkájában. A kézművességgel kapcsolatban a megbecsülését fejezte ki: „Az egészséges lelkületű, alkotó ember értéket, maradandó értéket akar létrehozni – a lelkéből akar termelni, valamit átadni másoknak. Aki pedig hittel él, az Jézusnak, Istennek is szépet akar alkotni.” – majd gratulált a jövő felnőtt kézműveseinek az alkotásokhoz.

A Szent Korona Galériában december 22-ig nemcsak a pályázatra beérkezett művek, hanem az egyesület 20 éves évfordulója alkalmából készült kiállítás is látható.

A rendezvényen a Hermann László Zeneiskola növendékei énekeltek.

A díjazott pályázók:

Gyermek egyéni kategória:
Borbély Bálint István, Szent Imre Általános Iskola és Óvoda
Borbély Réka Magdolna, Szent Imre Általános Iskola és Óvoda
Lukács Éva Melinda, Szent Imre Általános Iskola és Óvoda
Lukács Eszter Sára, Szent Imre Általános Iskola és Óvoda
Badics Bella, Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola
Horváth Bernadett, Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola
Földesi Gábor, Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola
Világh Ágoston, Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola

Gyermek csoportos kategória:
MÁV Óvoda csoportjai
Páduai Szent Antal Általános Iskola Kerámia tanszak
Sóskúti Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola 3. b osztálya

Felnőtt kategória:
Füredi Kristóf
Sárosdi József
Sifter Erika
Salih Dilán
Pintér Lajos Zoltán

Felnőtt csoportos kategória:
Szent Kristóf Ház, Székesfehérvár

 
A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2018 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.