Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

2012.02.24. 12:00
KÖZLEMÉNY - 2012. február 24. (péntek)
Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata közös megemlékezést tartott a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján pénteken délelőtt az 56-osok terén. Galéria
 
 
 
Az emlékezés alkalmából beszédet mondott Róth Péter alpolgármester és Vargha Tamás a Megyei Közgyűlés elnöke.  Az áldozatok tiszteletére a  város és a megye valamennyi középiskolájában is tartottak megemlékezéseket.

A diktatúra éveiben a pártállam semmibe vette az emberi jogokat, államosította a magántulajdont, akadályozta az egyházak működését, megtagadta a szabad véleménynyilvánítást, korlátozta a sajtószabadságot. A kommunizmus évtizedei alatt világszerte százmillióan vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborokban, kegyetlen kivégzések által. A kommunizmus áldozatainak tekintjük azokat az embereket és családokat is, akiket a diktatúra a maga hétköznapi valóságában nyomorított meg lelkileg és testileg.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében ezen a napon a középfokú oktatási intézményekben is megemlékezéseket tartanak. Az emléknapot annak alapján jelölték ki, hogy 65 évvel ezelőtt, 1947. február 25-én letartóztatták Kovács Béla kisgazda képviselőt. Börtönbe vetették, a világtól elzárva vallatták, majd a Szovjetunióba deportálták. Kovács Béla a magyarok szemében a szabadság és a nemzet függetlenségének jelképe volt.
 
A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.
Városunkban pénteken délelőtt 10.00 órakor tartott közös megemlékezést Székesfehérvár és Fejér Megye önkormányzata.  Az eseményen jelen volt Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és dr. Csizek Tibor rendőr ezredes.
 
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Vargha Tamás a Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter alpolgármester beszédet mondott a kommunizmus áldozatainak emlékköve előtt.
Róth Péter beszédében emlékeztetett arra, hogy a valódi áldozatok száma jóval nagyobb az ismert adatoknál. „Áldozatok azok, akik szenvedtek, akik meghaltak, akik nem mertek, akik hazudtak, akiknek hazudtak. Áldozatok a meg nem született gyermekek, a hazugságban felnövő ifjak, a némaságra ítélt szüleik.” Az alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy „Kötelességünk emlékezni! Kötelességünk elmondani a mai gyermekeknek, diákoknak, hogy mindaz a szörnyűség soha ne következhessen be újra.”
Vargha Tamás a Megyei Közgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta: „Amikor a kommunizmus áldozataira, nemzedékek halottaira és megalázottjaira emlékezünk, számon kell tartanunk a ma élők életét, lelkét és szellemét romboló következményeket is. Mi, akik élet közelből ismerjük a kommunista ideológiát és gyakorlatot, a megrendült emlékezés közepette sem felejthetjük felelősségünket, feladatunkat: védjük meg a fiatalokat, a jövő nemzedéket a kóbor kísértettől.”
 Az ünnepi beszédek után a megemlékezők a Ciszterci Szent István Gimnázium növendékeinek megemlékező műsorát hallgathatták meg. A diákok felelevenítették a történelmi korszak nyilvánvaló és alattomos hazugságait, a kommunizmus mögé bújtatott diktatúra mindennapjait.  
 A megemlékezés végén a város és a megye vezetői elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.