2018.12.10. 12:05
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2018. december 10. (hétfő)
A Magyar Nemzeti Múzeumból és az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetéből jöttek szakemberek. Galéria
Országos kitekintésű szakmai napot tartottak hétfőn a Városházán a Szent István-székesegyház és környezetének közelmúltbeli művészettörténeti és régészeti kutatásairól. A Szent István Király Múzeum által szervezett konferencián ismertették az elmúlt években végzett feltárások eredményeit, azok jelentőségét, különös tekintettel a Bazilika belső terében végzett, országos viszonylatban is kiemelkedő feltárásokra.
A múzeum ásatást végzett a nyár folyamán a székesegyház épületében, ami magyarországi viszonylatban az egyik legnagyobb, szakrális belső térben végrehajtott ásatás volt. Ennek előzményeit, részleteit és eddig feltárt eredményeit ismertették a kutatásban résztvevő szakemberek a hétfői szakmai napon.
A bevezetőben elhangzott: a látványos feltárásokat óriási érdeklődés övezte a város részéről, Reich Szabina, az ásatások vezetője több alkalommal is tartott idegenvezetést a területen a munkálatok megtekintésére. A feltárásoknak két kiemelkedő eredménye volt. Egyrészt a Szent István Király Múzeum és az Egyházmegyei Múzeum szoros együttműködésének köszönhetően kiállítás nyílt a székesegyház barokk műtárgyaiból a Csók István Képtárban. Másrészt november eleje óta a Városházán láthatják az érdeklődők a román stílusú, 800 éves limoges-i korpuszt, amely az ásatások legértékesebb régészeti lelete. A kutatások 2022-re a székesegyház teljes körű felújításával fognak befejeződni. A Szent István Király Múzeum azt tervezi, hogy mostantól a komoly érdeklődésre számot tartó tervásatásait szakmai napokon mutatja be a tudományos élet szereplői számára.
„A mai Székesfehérváron a hagyományból táplálkozó keresztény kultusz lelkületének megtestesülését leginkább a székesegyház épülete jeleníti meg. Itt nyolc évszázada ugyanannak az egyháznak a tagjai tisztelik Istent, hallgatják szavát, erősödnek szentségeivel, ünneplik és imádják Krisztust. A közelmúltban a székesegyház épületében és környezetében végzett régészeti feltárások legfontosabb eredménye számomra, hogy igazolták ezt a történeti folytonosságot.” – fogalmazott a tanácskozást megnyitó köszöntőjében Spányi Antal megyés püspök.
„Akarjuk tudni, kik is vagyunk, kik voltak elődeink, hogyan gondolkodhattak és élhettek, mit tettek hozzá a világhoz. A föld felett látható, írásos emlékek, előző korok tudományos munkái mellett a mában bennünk is van késztetés távolabbi múltunk alaposabb megismerésére és arra, hogy mit rejt a föld magában.” – mondta a megnyitó Brájer Éva alpolgármester. Hozzátette: az ásatások sikeréhez kellett az egyház és a város vezetőjének közös szándéka, bátorsága és a szakemberek elkötelezett munkája is.
A szakmai napon Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze ismertette a kutatások eredményeit, majd a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetéből meghívott szakemberek tartottak előadásokat többek között a székesegyház építéstörténetéről, az épület körül folytatott ásatásokról, a festőrestaurátori kutatásokról, a sírkőleletekről és a feltárások munkamódszereiről.
A múzeum ásatást végzett a nyár folyamán a székesegyház épületében, ami magyarországi viszonylatban az egyik legnagyobb, szakrális belső térben végrehajtott ásatás volt. Ennek előzményeit, részleteit és eddig feltárt eredményeit ismertették a kutatásban résztvevő szakemberek a hétfői szakmai napon.
A bevezetőben elhangzott: a látványos feltárásokat óriási érdeklődés övezte a város részéről, Reich Szabina, az ásatások vezetője több alkalommal is tartott idegenvezetést a területen a munkálatok megtekintésére. A feltárásoknak két kiemelkedő eredménye volt. Egyrészt a Szent István Király Múzeum és az Egyházmegyei Múzeum szoros együttműködésének köszönhetően kiállítás nyílt a székesegyház barokk műtárgyaiból a Csók István Képtárban. Másrészt november eleje óta a Városházán láthatják az érdeklődők a román stílusú, 800 éves limoges-i korpuszt, amely az ásatások legértékesebb régészeti lelete. A kutatások 2022-re a székesegyház teljes körű felújításával fognak befejeződni. A Szent István Király Múzeum azt tervezi, hogy mostantól a komoly érdeklődésre számot tartó tervásatásait szakmai napokon mutatja be a tudományos élet szereplői számára.
„A mai Székesfehérváron a hagyományból táplálkozó keresztény kultusz lelkületének megtestesülését leginkább a székesegyház épülete jeleníti meg. Itt nyolc évszázada ugyanannak az egyháznak a tagjai tisztelik Istent, hallgatják szavát, erősödnek szentségeivel, ünneplik és imádják Krisztust. A közelmúltban a székesegyház épületében és környezetében végzett régészeti feltárások legfontosabb eredménye számomra, hogy igazolták ezt a történeti folytonosságot.” – fogalmazott a tanácskozást megnyitó köszöntőjében Spányi Antal megyés püspök.
„Akarjuk tudni, kik is vagyunk, kik voltak elődeink, hogyan gondolkodhattak és élhettek, mit tettek hozzá a világhoz. A föld felett látható, írásos emlékek, előző korok tudományos munkái mellett a mában bennünk is van késztetés távolabbi múltunk alaposabb megismerésére és arra, hogy mit rejt a föld magában.” – mondta a megnyitó Brájer Éva alpolgármester. Hozzátette: az ásatások sikeréhez kellett az egyház és a város vezetőjének közös szándéka, bátorsága és a szakemberek elkötelezett munkája is.
A szakmai napon Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze ismertette a kutatások eredményeit, majd a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetéből meghívott szakemberek tartottak előadásokat többek között a székesegyház építéstörténetéről, az épület körül folytatott ásatásokról, a festőrestaurátori kutatásokról, a sírkőleletekről és a feltárások munkamódszereiről.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika
