Életveszély miatt elköltöztetik a Móri út 8. szám alatti romos épület lakóit

2012.03.01. 09:37
KÖZLEMÉNY - 2012. március 1. (csütörtök)
Az önkormányzat jóvoltából senki nem kerül az utcára. 
 
 
 
 
 
”Vannak problémák, amiket csak gyorsan, határozottan lehet megoldani” – foglalta össze véleményét Földi Zoltán, a Móri út és környéke önkormányzati képviselője a Közgyűlés csütörtök reggeli döntése kapcsán. Székesfehérvár Önkormányzata rendkívüli ülésen tárgyalta az életveszélyessé vált Móri út 8. alatti, évtizedek óta problémákkal küzdő és problémákat okozó ház sorsát. Egyhangúlag elfogadott határozatában a képviselőtestület elrendelte az épület azonnali kiürítését és az ott jogszerűen tartózkodó két bérlő család, valamint számos jogcím nélküli lakó elhelyezését. Székesfehérvár Városgondnoksága a Széphő Zrt., a Polgármesteri Hivatal, a Kríziskezelő Központ, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Rendőrség szakembereivel együttműködve délelőtt meg is kezdte a kiürítést. Ezt követően az ingatlant kezelő Széphő Zrt. szakemberei megvizsgálják, hogy az épület megmenthető-e. 
 
Székesfehérvár Önkormányzata gyors előkészítést követően határozott lépésre szánta el magát: az évtizedek óta pusztuló, mára életveszélyessé váló lakóházat azonnal ki kell üríteni. A Móri út 8. szám alatti épület sorsával a korábbi önkormányzati ciklusok alatt is foglalkozott a közgyűlés, változás azonban – máig – nem történt. 
 
A Gazdasági Bizottság javaslatára a képviselőtestület megtárgyalta a kiürítésre vonatkozó javaslatot, a határozatot Dr. Bóka Viktor jegyző azonnal kihirdette. A Kémény Zrt. és az E.ON Zrt. már korábban felhívta a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára, így a Városgondnokság munkatársai rögtön neki is láttak a végrehajtásnak, az életveszély elhárításának. 
 
A házban lakó családok közül kettőnek volt jogszerű bérleti szerződése, összesen hat fővel. Őket az Önkormányzat másik bérlakásba költözteti. A romos épületben azonban további 29 jogcím nélküli lakó is élt. A helyzet mára minden tekintetben tarthatatlanná vált, de az elektromos hálózat állapota és az alkalmazott fűtéstechnológiák következtében visszaáramló szén-monoxid miatt a ház emberi tartózkodásra végképp alkalmatlannak bizonyult. Az épület statikai állapota is kritikus, így az azonnali kiürítés az egyetlen racionális megoldás.  
 
A jogcím nélküli lakók irányában ugyan az önkormányzatnak semmilyen kötelezettsége nincsen, de emberiességi megfontolásból a város vezetése senkit nem akar az utcára juttatni. Átmeneti szálláson, nevelőotthonban, vagy a Kríziskezelő Központban ideiglenesen mindenkinek jut fedél a feje fölé, amíg saját lakhatásukról gondoskodnak. 
 
Földi Zoltán, a Móri út és környékének önkormányzati képviselője elmondta, hogy az épület állapota nem csak a bentlakók számára volt kritikus: „A bérlők, még inkább az önkényes lakásfoglalók nehezen illeszkedtek be a Felsőváros békés, szorgos életvitelébe. Az épület többször szerepelt a híradásokban, történt ott korábban haláleset is, amikor egy kiskorú lakó bennégett egy fáskamrában. Mindenkinek jobb így, hogy a lakók máshol nyernek elhelyezést.” 
 
Székesfehérvár jegyzője, Dr. Bóka Viktor bízik benne, hogy a kiköltöztetett családok elfogadják a közgyűlés döntését, és saját érdekükben élnek a felajánlott elhelyezési lehetőségekkel: „A város erején felül gyakorol gesztust, amit sokan túlzásnak érezhetnek, én mégis azt mondom, hogy utoljára kínáljunk még egy esélyt mindenkinek a közösségbe való beilleszkedésre.” 
 
Az összehangolt, szokatlanul gyors fellépést Földi Zoltán az alábbiak szerint kommentálta: „Székesfehérvár lakói elvárják a közösség egészét képviselő önkormányzattól, hogy a problémákat ne csak „kezelje”, hanem megoldja. A Móri út 8. problémáját csak határozottan lehetett megoldani.”
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.