2018-as évértékelő a faültetések és a környezetvédelem tükrében

2019.01.18. 13:20
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. január 18. (péntek) 
 
 
 
 
 
 
Megtartotta második tematikus évértékelő sajtótájékoztatóját dr. Cser-Palkovics András polgármester. A pénteki találkozó témája a városi fásítás és a környezetvédelem volt. A polgármester elmondta, a 2019-es év további zöldterület-növelő beruházásokat hoz majd, és folytatódik a fa- és növénytelepítési program is.
 
 
„Székesfehérvár polgárai joggal várják el, hogy minél jobb környezetben éljenek.” – kezdte második tematikus, a környezetvédelem és faültetés témájában tartott évértékelő sajtótájékoztatóját dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki kihangsúlyozta, hogy a városnak az Under2 nemzetközi kezdeményezéshez való csatlakozása értelmében több környezetvédelmi és klímavédelmi vállalása van 2050-ig. Ezek fő célja a CO2 kibocsátás csökkentése. Másik oldalon a megyeszékhely egy széles vonzáskörzettel rendelkező, nagy ipari város, ami mind terheli a környezetet. Éppen ezért is fontos, hogy olyan lépéseket tegyünk, amellyel ellensúlyozni tudjuk ezt a terhelést tudatos környezetvédelmi döntésekkel és a zöldarány folyamatos növelésével.
 
Székesfehérváron a Városgondnokság közel 80 ezer fát gondoz a közterületeken, emellett végzi a faültetéseket, metszéseket és a kivágásokat is. 2018-ban rekordmennyiségű, mintegy 11.000 tő fásszárú növény került egy szezon alatt a székesfehérvári közterületekre. A polgármester elmondta, hogy a Közgyűlés 2017-ben elfogadta a fehérvári fiatalok „Ezer fa Fehérváron” elnevezésű kezdeményezését. Ennek értelmében 2018-ban közel 1200 fát telepítettek a munkatársak, amely mellé 170.000 tő egy- és kétnyári virág is elültetésre került a közterületeken. A sikeres kezdeményezés 2019-ben is folytatódni fog.
 
Az évnek két olyan szakasza van, amikor fát szokás ültetni: tavasszal és november környékén. Az év során a városban történt nagyobb fatelepítések is ezekben az időszakokban zajlottak: a Bakony utcában az új parkoló mellett, a Csapó utcai játszótérnél, a III. Béla király téren, a Királykúton, a Rádió lakótelepen, a Petőfi parkban, illetve a nyáron elkészült parkolók mellé részben ősszel kerültek ki a fák, részben pedig a tavasz folyamán ültetik majd ki a fákat. A polgármester kiemelte: a városban nem csak a jogszabály által előírtak szerint ültetik a fákat, hanem általában a kötelezően telepítendő növények dupláját telepítik a szakemberek.
 
A városvezető beszélt a Fehérváron zajló facsere programról és a balesetveszély miatti gallyazásokról is: „Az idős, már korhadt, beteg nyárfákat a szakemberek lecserélték, mivel folyamatosan törtek le a nagyobb méretű ágak, ami balesetveszélyes volt. A Berényi út mentén, a Királykúton, a Rádió lakótelepen eddig található nyárfasorokat várostűrő, viszonylag gyorsan növő ostorfákra cseréltük, de ültettünk juhart, kőrist, tölgyet, díszcseresznyét és égereket is. Az időszerű gallyazás kapcsán el kell mondanom, hogy Székesfehérváron 344 kilométer légvezeték húzódik, és ezalatt mintegy 16 ezer fa található a 80 ezres városi állományból. Elődeink sok esetben olyan, tipikusan magasra növő fajtákat telepítettek, mint például juhar, dió, akác vagy eperfa. A szolgáltatókkal közösen végzett munkálatok drasztikus beavatkozásnak tűnhetnek, mivel le kell szögezni, nem esztétikai vagy kertészeti célokat képviselnek, hanem balesetmegelőzési szempontból fontosak.” Elmondta, a faültetések tekintetében bízzunk a szakemberekben, akik pontosan tudják, hogy a föld alatt és a föld felett húzódó közművekhez képest hova milyen típusú növényzetet telepítenek, azért, hogy 30-50 év múlva ne kelljen majd utódainknak hasonlóan drasztikus döntéseket hozniuk.
 
Elindult a szennyvíztelepen az a 1,5 milliárd forintból megvalósuló biogáz-fejlesztés is, amely egyfajta újrahasznosítással a szennyvíztelep energiaellátását hivatott majd biztosítani. A korszerű technológiát alkalmazó fejlesztés egyszerre eredményez komoly megtakarítást és ad megoldást városüzemeltetési kérdésekre.
 
2018-ban befejeződött a 700 millió forintos kormányzati forrásból finanszírozott Sóstói Természetvédelmi Terület rehabilitációja is. A fertős jellegű 218 hektáros terület Székesfehérvár legnagyobb egybefüggő zöldfelülete, helyi és országos védettséget is élvez. A megnyitás óta a közösségi médiában látható, ott készült képek alapján elmondható: a rehabilitáció elérte a célját. Minden évszakra remek kirándulási és kikapcsolódási lehetőséget nyújt az odalátogatóknak.
 
Dr. Cser-Palkovics András beszámolt a jövőben tervezett környezetvédelmi – fásítást célzó beruházásokról is, amelyek a Fehérvár Tüdeje – „Zöld város koncepció” fejlesztés részeként valósulnak meg. Az I. ütem a Palotavárosi tavak sport- és rekreációs célú hasznosítását célozza meg, a másik a Fehérvár Tüdeje II. ütem.
 
A Palotavárosi tavak sport- és rekreációs célú hasznosítása kapcsán elmondta, hogy 1 milliárd forintos kormányzati támogatással az önkormányzat meg tudta vásárolni az ipari, gazdasági besorolású, magántulajdonban lévő Alsóvárosi rétet, amely mostanra így már önkormányzati tulajdonba került és védett zöldterület lett. Emellett 2019-ben 1.248.410.236,- Ft értékben valósul meg a program I. üteme, 93.157,5 négyzetméteren. A kiviteli tervek elkészítésére és a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása folyamatban van.
 
A projekt célja, hogy javítsa és mérsékelje az ipari tevékenység okozta ökológiai és környezeti terheltséget, másrészt szolgálja a lakosságot, a munkaerő rekreációját, a városi sportolási lehetőségek bővítését. Kialakítanak főzőteret, színpadot és egy kisebb játszóteret és sportpályákat, fitneszparkot, KRESZ-tanpályát, valamint kutyafuttatót, és dirt-bringaparkot is és bővülni fog a zöldterület is. A szabadidőpark területén akadálymentes vizesblokk épül, valamint közműfejlesztés valósul meg. Szépítve ezzel a Palotaváros területét és igazi kirándulós, rekreációs környezetként szolgálva a város lakosait.
 
A program II. ütemének egy része 32 ha belterületen valósul meg. A 2018. december 7-ei támogatói döntés alapján 2 milliárd forint támogatást nyert Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. A projekt jelenleg előkészítési szakaszban van.
 
A polgármester a város környezetvédelmi és klímavédelmi programjáról összefoglalóan annyit mondott: „A megkezdett program 2019-ben folytatódik, különösen a fatelepítések tekintetében. Bizony, egy faültetés a mában történik, de 20-30 év múlva lesz meg igazán az eredménye, tehát mikor kezdjük el, ha nem most.”
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.