Filmet mutattak be Szent László Erdélyben még ma is élő kultuszáról

2019.01.18. 19:56
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. január 18. (péntek)
A kultúrmisszióról dokumentációs fotótárlat nyílt a Városházán. Galéria 
 
 
 
 
Szent László nyomában indult el Vakler Lajos szerkesztő-riporter: Erdélyben látogatott meg középkori templomokat, amelyeknek a falképei a lovagkirály kultuszát őrzik az ábrázolt leánymentés legendájából. A dokumentumfilmet a Városházán mutatták be, ahol fotókiállítás is nyílt Simon Erika fotóriporter munkáiból. 13 település csodálatos sorozatai, freskói és töredékes képei láthatóak a történelmi-művészettörténeti áttekintést is adó filmben, amely minden székesfehérvári iskolába és könyvtárba eljut a közeljövőben.


Két éve Szent István emlékeit kutatta Rómában, tavaly pedig Szent László nyomában Erdélyben címmel készített dokumentumfilmet Vakler Lajos szerkesztő-riporter. Az ünnepélyes bemutatót a Városháza Dísztermében tartották, míg az emeleti folyosón fotókiállítás nyílt Simon Erika fotóriporter kapcsolódó alkotásaiból, amelyek a 13 állomásból álló utat dokumentálják.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszöntőjében az izgalmas, Szent László nyomában, Erdélyben tett utazás kapcsán a Díszterem vonatkozó falfelirataira utalt: itthon és otthon is vagyunk ebben a témában, fogalmazott. A felvállalt küldetésért köszönetet mondva kifejezte: „Történelmünkben mindig van mit feldolgozni, mindig van mit egy kicsit másként feldolgozni – és mindig van lehetőség egy kis kitekintésre is. Ez a film és a kiállítás fotói is erre adnak lehetőséget.” Végezetül a nyilvánosság előtt felfedett egy kis műhelytitkot: az alkotók már tervezik a folytatást!

Vakler Lajos
a stáb nevében megköszönte a támogatók segítségét: az Önkormányzatnak, a Fehérvár Médiacentrumnak és a Videoton Dolgozókért Alapítványnak. A film létrehozásának motivációjáról a királyi koronázóváros tiszteletét, a székelyföldi verstáborban szerzett élményeket és a megtapasztalt tiszta identitástudatot említette meg. Mint elmondta, a válogatásba – a teljesség igénye nélkül – nemcsak a leghíresebb települések, hanem kisebb falvak örökségei is bekerültek.

A film az Erdély-szerte elevenen élő kultusz megjelenését a középkori templomokban keresi fel, és a művészetben kedvelt Szent László-legendát ábrázoló falképeket és a településeket mutatja be a nézőknek. A legenda az 1068-as, besenyők, úzok ellen vívott kerlési csatához fűződik, amikor a szájhagyomány szerint a lovagkirály megmenti az elrabolt leányt. A falképfeltárásoknak köszönhetően csodálatos sorozatok, freskók és töredékes képek is előkerültek – a film csodálatos helyekre kalauzol el bennünket, mint például Almakerékre, Bibarcfalvára, Székelyderzsre, Homoródkarácsonyfalvára vagy Csíkszépvízre. A történelmi-művészettörténeti áttekintést Mihályi Győző hangján hallhatjuk, az operatőr Megyeri Zoltán volt, a vágó Szentmiklósi Dávid.

A filmvetítést követően Smohay András művészettörténész beszélgetett a rendezővel és Lángi József restaurátorral. Méltatták a Misztrál Együttes tagjaitól választott zenét, valamint az általános szíves, örömteli fogadtatást, amit Erdélyben tapasztaltak. A jövő terveiről kiderült, hogy a közelgő Aranybulla-évforduló apropóján II. András és Könyves Kálmán nyomába erednek az alkotók. A restaurátori hivatás kapcsán az állami elismerésben részesült szakember a hosszú évtizedes munkákról beszélt: a képfeltárások hosszú felmérő program eredményei, 350-nél több templomot dokumentáltak, amelynek köszönhetően elindultak a kutatások, majd a helyreállítások.

A dokumentumfilmet és a kísérő fotókönyvet a közeljövőben minden székesfehérvári iskolába, valamint könyvtárba eljuttatják.


A Városházán készült fotók letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Bácskai Gergely, Simon Erika
 
 
 
 


 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
25
28
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.