A tájak mint lelki térképek – kortárs printekben

2019.01.21. 20:35
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. január 21. (hétfő)
Acsa Szücs Imrének nyílt tárlata, és Tolcsvay László adott koncertet Öreghegyen. Galéria 
 
 
 
 Acsa Szücs Imre festőművésznek nyílt kiállítása Öreghegyen a magyar kultúra napjának előestéjén. A hagyomány fennmaradásának a mindennapokban végzett munkájáért mondott köszönetet ünnepi beszédében Östör Annamária önkormányzati képviselő. A nagyközönségnek Péntek Imre művészeti író a következő gondolatokkal ajánlotta a tárlatot: a Velencei-tó adta látvány és élmény érhető tetten a vegyes technikával készült nyomatokban, amelyek a táj mellett a lelki térképek jelentésrétegeinek az értelmezését is felkínálják a látogatóknak.


Acsa Szücs Imre képzőművész, sárosdi születési festő, grafikus kiállításával, hagyományosan a magyar kultúra napjának az előestéjén kezdődött el az ünnepi programsorozat az Öreghegyi Közösségi Házban.

Östör Annamária
önkormányzati képviselő a büszkeségét fejezte ki, hogy 1989-ben, éppen 30 éve az Öreghegyi Művelődési Ház volt az az intézmény, ahol elkezdték a magyar kultúra napját ünnepelni Székesfehérváron – Tóth István akkori igazgatóval.  A hagyomány fennmaradásában – fejezte ki – nagy szerepe van annak, hogy a művelődési ház kollektívája nemcsak az ünnepekkor, hanem a mindennapokban is sokat tesz a magyar kultúráért. Ide tartoznak mind a képzőművészeti, mind az irodalmi, anyanyelvi hagyományokat ápoló programok úgy, mint amiket az egészségmegőrzésért szerveznek, fejezte ki köszönetét a képviselő, majd gratulált a művésznek a lenyűgöző képekhez.

A közönségnek Péntek Imre művészeti író ajánlotta a műveket: az érett művészi képekről azt mondta, a fantáziadús kortárs alkotások vizuális kalandra hívják a nézőket, amiben nagy szerepet játszik a szép színvilág. Az előtérben vetítésben megtekinthető, a kiállított művek festett alapjaiként szolgáló alkotások kapcsán kifejezte, a Gárdonyban élő művészre élményforrásként hatott a Velencei-tó közelsége, ajándéka, a víz gyönyörű fényeivel. A tárlatot alkotó printek, nyomatok vegyes technikája vizuális gyakorlatok során jön létre, tulajdonképpen mindegyik egyfajta provokáció a látvánnyal – fogalmazott. A posztmodern utáni művek útkereséseiben – mint Acsa Szücs Imre esetében is – újra élesebben kibontakoznak a személyiségek arcvonásai a stílusirányzat jellemzői mellett. Hegyi Lóránd Élmény és fikció című, a modernizmus-avantgárd-transzavantgárd korszakváltozását bemutató jelentős művéből idézett, és kiemelte a közvetlen kulturális környezet feldolgozásának, valamint a múltnak és a helynek a meghatározó szerepét. A helyi vonatkozások mellett a véletlen momentumára hívta fel a figyelmet: a természeti képek lelki tartalmakat is közvetítenek, a látványból lelki spontaneitás lesz – ebben a paralelben rendkívül sok feszültség és vibrálás jelenik meg, ami mindenképpen gazdagítja az alkotásokat, és így több jelentésréteg halmozódik egymásra: „Egy spiritualizált világ rejtett térképét hozta el, amelyben jó kalandozni és jó eltévedni.”

Az este Tolcsvay László '68 koncertjével folytatódott, „Az első villamos már elindult felém” című esten Csurgay Attila, Hajba Imre és Dobos László működött közre.


A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!






                          

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr, Lugosi Balázs

 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.