A fehérvári újabb királyi palota és környéke, a középkori Budai utca (Ady Endre utca)

2019.01.21. 20:12
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. január 21. (hétfő)
Megjelent Siklósi Gyula egyik utolsó írása. Galéria
 
 
 
 
Székesfehérvár elkötelezett kutatója, Siklósi Gyula ma lenne 70 éves. A két évvel ezelőtt elhunyt régészprofesszor emléke előtt egyik utolsó írásának kiadásával tiszteleg a város. „A fehérvári újabb királyi palota és környéke, a középkori Budai utca (Ady Endre utca)” című kötetet a Városháza Dísztermében hétfőn este mutatták be a professzor gyermekei, barátai, munkatársai és tisztelői körében.

„A korabeli Európa egyik legnagyobb, legcsodálatosabb városa…” - így vallott Székesfehérvár értékeiről Dr. Siklósi Gyula régészprofesszor, aki mintegy négy évtizeden át kutatta szeretett városa történetét, mentette és dokumentálta régészeti értékeit. Kutatásainak eredményeit számos szaktanulmányban, könyvben és tudományos népszerűsítő írásban foglalta össze.

A professzor, bár nem Székesfehérvár szülötte volt, de élete, hite és szakmai munkássága alapján igazi fehérvári lett. A város díszpolgára 70 évvel ezelőtt, 1949. január 21-én született. Emléke előtt tisztelegve Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával jelentette meg egyik utolsó írását a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. A mai könyvbemutatón Burián Zsigmond: Az utolsó szó jogán című filmjének egyik részlete idézte fel a Városháza Dísztermének hallgatósága előtt Siklósi Gyula alakját, gondolatait a városhoz fűződő viszonyáról. A most megjelent új kiadványról Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója elmondta, a szerző 1978-ban végezte első kutatását Székesfehérváron. Ezt követően mintegy négy évtizeden át kutatta szeretett városunk történetét, mentette és dokumentálta annak régészeti értékeit. 2009-ben vonult nyugdíjba, de kutatásait a továbbiakban is folytatta. Ez a kötet e tevékeny nyugdíjas időszakához köthető egyik utolsó munkája, amelyet a betegséggel vívott küzdelem közben, a rá jellemző, mindannyiunk által ismert, töretlen kitartással készített el.

A város díszpolgára, Siklósi Gyula nevéhez fűződik többek között az egykori Szigetben, a mai Palotavárosban a Johanniták rendházának, valamint a Szűz Mária prépostsági templomhoz délről csatlakozó kerengő feltárása. Kutatta többek között Fehérvár erődítésrendszerének maradványait, a Budai-kapuhoz vezető híd részleteit, a Törökfürdőt és a Feketehegyen található Árpád-kori nemesi várat. A meglévő adatok alapján rekonstruálta a mai székesegyház helyén álló egykori Szent Péter és Pál templomot. Elképzelésének helyességét a 2018-ban végzett feltárások igazolták is.

 „A mai napon nemcsak emlékezünk, hanem hitet teszünk amellett, hogy amit a Professzor munkásságával ennek a városnak adott, azt ápoljuk, gondozzuk, visszük tovább. Emléke előtt tisztelgünk a róla elnevezett Várostörténeti Kutatóközpont alapításával, filmek készítésével és újabb kötetek kiadásával. A fiatalabb korosztályt megszólítva a nevét viselő városismereti versenyt is elindítottuk, amelyre 26 csapat jelentkezett.” - mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester. „Ez a mostani kötet tisztelgés egy olyan EMBER emléke előtt, aki mindig az kutatta, hogy milyen szerepet töltött be Székesfehérvár a történelem során, és soha nem azt, hogy mi nem volt ez a város, a mi szeretett és tisztelt otthonunk.” - zárta köszöntőjét a városvezető.

Siklósi Máté testvérei, Orsolya és Örs nevében mondott köszönetet azért, hogy a város, a székesfehérváriak szerették és őrzik édesapjuk emlékét. A régészethez kapcsolódóan felidézte, hogy első gyermekkori fényképei is a fehérvári ásatáson készültek róla, és első „munkáltatója” cserépmosóként a Szent István Király Múzeum volt. Meghatónak nevezte, hogy a mai napig ilyen sokan emlékeznek Siklósi Gyulára.

A köszöntőket követően a kötetet Dr. Hatházi Gábor régész, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Múzeumi Főosztályának főosztályvezető-helyettese mutatta be, aki közel húsz éven keresztül dolgozott együtt Siklósi Gyulával. Elmondta, a régészprofesszor munkái megkerülhetetlen életművet jelentenek. Páratlanul gazdag kincsestár, amely biztos alapot ad a további kutatásoknak.

Az est zárásaként Benkő-Igaz Krisztina, a Fehérvári Programszervező Kft. szakmai vezetője szólt a 2018. őszén elindított Siklósi Gyula Városismereti Vetélkedőről. Mint mondta, 26 csapat jelentkezett, és az elkészült bemutatkozó kisfilmek alapján 17 csapat jutott be az elődöntőbe. A hagyományteremtő szándékkal, első ízben meghirdetett vetélkedő elődöntőjét február 22-én, pénteken rendezik meg, amikor városjáró, felfedező játékkal várják a csapatokat a szervezők. A mai est résztvevői a Lánczos Kornél Gimnázium csapatának kisfilmjét megnézve ízelítőt kaphattak abból, hogy milyen kreatívan, szellemesen, történelmi tudásukat bemutatva készülnek a diákok.

Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Simon Erika
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.