Székesfehérvár a magyar katonák fővárosa

2019.02.07. 14:29
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. február 7. (csütörtök)
Miniszteri tájékoztató a honvédség átalakításáról. Galéria  
 
 
 
 
A Magyar Honvédség szervezeti átalakításáról és Székesfehérvárra gyakorolt hatásáról adott tájékoztatást dr. Benkő Tibor ma Székesfehérváron. A Városházán tartott rendkívüli közgyűlésen a honvédelmi miniszter a képviselőtestület, a külső szakmai bizottságok tagjai, a fegyveres testületek, valamint a történelmi egyházak képviselői előtt részletesen beszámolt a Magyar Honvédség szervezeti, szakmai átalakításáról, a Székesfehérvárt érintő stratégiai fejlesztésekről.


A honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnoka személyesen adott tájékoztatást ma Székesfehérváron a honvédség szervezeti átalakításáról. A Városházán a képviselőtestület és a meghívott vendégek zárt ülésen hallhattak a Székesfehérvárt is érintő döntésekről. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amelyben a város vezetése kifejezi nyitottságát, hogy szövetséges országokkal történő nemzetközi katonai együttműködésből adódó feladatokkal bővüljön a Székesfehérvár Helyőrség feladatköre, és a város katonai szerepe ezáltal tovább erősödjön. A fentiek megvalósulása érdekében Székesfehérvár Önkormányzata áttekinti tervezett fejlesztéseit és megvizsgálja azok illeszkedését és esetleges integrálhatóságát a katonai célú fejlesztésekhez. A közgyűlés felkérte a polgármestert, hogy az esetlegesen ebből eredő, a várost terhelő többletkiadásokra vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé, ennek fedezetéül pedig a költségvetésben kerüljön tervezésre tartalék. A közgyűlés felkérte a polgármestert, hogy többletkiadások felmerülése esetén kezdeményezzen tárgyalásokat azok állami forrásból történő biztosítására.

A közgyűlést követően dr. Cser-Palkovics András dr. Benkő Tibor miniszterrel és Korom Ferenc altábornaggyal, az MHP parancsnokával közös sajtótájékoztatót tartott. Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András az Országgyűlés, Magyarország Kormánya és a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédség szervezeti átalakításáról szóló döntéséről szólva elmondta, ez egy olyan stratégiai jelentőségű lépéssorozat, amely meghatározza Székesfehérvár jövőjét.

„Városunk kitüntetett szerepet kapott, amely a hazai és nemzetközi szerepvállalások esetében is a katonaszerep továbberősödését jelenti közösségünk szempontjából. Ez egy olyan stratégiai jelentőségű lépéssorozat, amely Székesfehérvár következő évtizedeit is meg fogja határozni. Meggyőződéssel valljuk, hogy miközben ez a város európai mértékkel mérve is egy nagyon erős gazdasági centrum, ezzel a döntéssel lesz még egy stabil útja Székesfehérvár fejlődésének. Katonavárosként is van történelmi múltja és van mire építkezni. Ezt az építkezést szeretnénk szolgálni azzal, hogy minden segítséget, támogatást megadunk, amely szándékot a közgyűlés is kifejezett.”

A polgármester hozzátette, a városnak is lesz dolga a következő esztendőkben, hiszen mindent meg kell tenni azért, hogy a katona jól végezze a feladatát, és családja, illetve ő maga is otthonként tekintsen Székesfehérvárra. Ezt a szerepet és segítséget egy határozatban is felvállalta a közgyűlés, és kifejezték, hogy akár a fejlesztések, akár a közösségi élet tekintetében minden segítséget megadnak a katonáknak és a katonacsaládoknak.  Dr. Cser-Palkovics András azt is elmondta, hogy vannak olyan fejlesztések a város életében, amelyek a kormányzatnak is köszönhetően elindultak, de van néhány olyan fejlesztés, melynek áttekintését Fehérvár is felvállalta. Erről korábban tájékoztatták már a város közvéleményét is: ez érintheti a középiskolai campust, a Fekete Sas Szállót és közlekedési fejlesztési kérdéseket is. 

Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter arról beszélt, a térségben végbemenő változások arra köteleznek minket, hogy nem nézhetjük tétlenül az új biztonsági kihívásokat. Példaként említette a délszláv válság hatásait, amelyeket még mindig érezni. Kiemelte, hogy hazánk segíti ezen országok észak-atlanti csatlakozását, azonban nem lehet megoldás hosszútávon, hogy több ezer katona állomásozzon a térségben. A honvédelmi miniszter megemlítette az ukrán helyzetet, és beszélt arról is, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, a kibertérben lévő veszélyeket sem.

„Kötelességünk, hogy a békét és a biztonságot szavatoljuk, ezért hozta azt a döntést a kormány, hogy Magyarországnak szüksége van egy erős honvédségre, amely elkötelezett az ország védelme érdekében. Ennek része, hogy megújítjuk a honvédséget, és új technikai eszközöket állítunk rendszerbe, de önmagában a technika és a kiképzett katona is kevesebbet ér, ha a vezetés elavult. Éppen ezért változott a Honvédelemről szóló törvény, amely megteremtette annak feltételét, hogy a kor kihívásainak megfelelő felső szintű vezetése legyen a honvédségnek.” A miniszter emlékeztetett, korábban a honvédelmi miniszter irányította és vezette a honvédséget. Az átalakításnak köszönhetően a minisztérium most irányelveket fogalmaz meg és feladatot szab a Magyar Honvédség parancsnokának, továbbá feladata, hogy megteremtse a működési feltételeket és ellenőrizze a feladatok végrehajtását. „A katonai szervezeteket pedig nem politikusnak kell vezetnie, hanem az önálló Magyar Honvédség parancsnokának. Ezt a parancsnokságot pedig nem Budapesten kívánjuk létrehozni, hanem egy olyan történelmi múltú városban, mint Székesfehérvár, amely mindig fontosnak tartotta a katonáit. Székesfehérvár lesz a jövőben a magyar katonák fővárosa. A város lakosai kiérdemlik ezt a címet, és biztos vagyok abban, hogy Fehérvár a parancsnokságnak nagy segítséget nyújt.”

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a parancsnokság mellett a tervek között szerepel, hogy fehérvári központtal létrejön egy többnemzeti hadosztály. Ez Magyarország számára rendkívül fontos szervezet lesz, amely állandó felelősséggel tartozik a közép-európai térség biztonságáért is. Dr. Benkő Tibor megemlítette azt is, hogy a polgári életben sokszor úgy gondolkodnak az emberek, egy ilyen fejlesztés veszélyt jelenthet a város számára. „Egy város azonban adott esetben nem a katonák által válna stratégiailag fontossá. A katonák jelenléte békét és biztonságot jelent, nem nyugtalanságot.” – hangsúlyozta.

A sajtótájékoztatón elhangzott, a parancsnokság megkezdi az áttelepülést Székesfehérvárra és ezzel együtt komoly infrastrukturális beruházások történnek, hiszen a parancsnokságot el kell helyezni, és az ide költöző katonák családjainak szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó bővítés is szükséges. „Ismerve a város elhivatottságát, megnyugtatónak tartom az együttműködést.” – emelte ki a honvédelmi miniszter.

Jelenleg mintegy 1400 katona szolgál Székesfehérváron. A terveknek megfelelően ez a létszám növekszik majd az elkövetkező időben, mondta el a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezetője. Korom Ferenc altábornagy 2019. január 1-je óta parancsnokként szolgál ismét Székesfehérváron. „Mi, katonák saját tapasztalatból mondhatjuk, hogy Székesfehérvár valóban katonaváros. Mind a város vezetése, mind polgárai mindig is figyeltek, támogattak bennünket, és amikor ez a terv megszületett, hogy a Magyar Honvédség és a többnemzeti hadosztály parancsnoksága ide települjön, ez egy meghatározó szempont volt.” A támogató, jó együttműködés példájaként említette a már itt szolgáló NATO erőket integráló elem külföldi tagját, aki, miután befejezte szolgálatát, nem ment haza, hanem e várost választotta otthonául. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a teljes parancsnokság kialakításával nagyjából kilencezer fővel nőhet majd Székesfehérvár lakosainak száma. 

Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Molnár Artúr
szöveg: Bácskai Gergely, Csordás Csilla, Torma Kinga Regina

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.