A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek az Ötvenhatosok terén

2019.02.25. 14:59
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. február 25. (kedd) 
A Ciszterci Gimnázium műsorával és a polgármesteri beszéddel idézték meg a zsarnoki korszakot.   Galéria
 
 
 
 
 
Ma van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat hagyományosan közösen szervezett megemlékezést az Ötvenhatosok terén. Dr. Cser-Palkovics András polgármester beszédében emlékeztetett a kommunizmus lélekromboló hatásaira és arra: ne engedjük többé, hogy az eszme úrrá legyen rajtunk és gyermekeinken. A Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai adtak műsort az eseményen, amely hagyományosan koszorúzással zárult.


A kommunista diktatúrák áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és a középfokú oktatási intézményekben. 1947-ben ezen a napon a szovjet hatóságok köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Az 51 éves korában elhunyt politikus emlékét Budapesten egészalakos bronzszobor őrzi, melyet 2002. február 25-én avattak fel.

Székesfehérváron hagyományosan az Ötvenhatosok terén szervezett közös emlékünnepséget a város Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat. Az eseményen részt vettek a közhivatalok, a honvédség, a fegyveres és rendvédelmi szervek, az egyházak, a pártok, a hagyományőrző civil szervezetek és a felsőoktatási intézmények vezetői, képviselői.

A Himnusz elhangzását követően a Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai adtak emlékező műsort. Dalokkal, táncos műsorelemekkel, versrészletekkel, történelmi áttekintésekkel idézték meg a kommunista rendszer kísértetét, az irreális egypártrendszer nyomasztó zsarnokságát, az államosításokat és a munkatáborba hurcoltak sorsát.

A ciszteresek műsorát követően Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András mondott emlékező beszédet. Úgy fogalmazott: „Ahogy a vírusok a testet, úgy rombolják a hamis eszmék a gondolkodást, a lelket. Mindezek a kórokozók pedig nem tűntek el, köztünk élnek, arra várnak, hogy feledésünkön, tévedéseinken, közömbösségünkön vagy hanyagságunkon erőre kapjanak! Immunizálni kell tehát a lelket is, szükséges az, hogy minden kor minden gyermeke megkapja az igazság cseppjeit és minden felnőtt felelősséget érezzen ezért!” Hozzátette: „Fasizmus, antiszemitizmus, kommunizmus, egy tőről fakadó, mérgező gyümölcsei a gondolkodásnak! Hirdetik az ember ember általi elnyomását, eltiprását, elpusztítását! Ezek az eszmék egy tőről fakadnak, nem véletlen, hogy a barnák és a vörösök időnként boldogan ölelik át egymást! Nem tolerálható, nem megtűrhető eszmék, és éppen ezért kell őket ismernünk, ezért kell rájuk emlékezni a szabott napokon – ahogyan a gyilkos kórok elleni védőoltásoknak is eljön a maguk ideje!"

Dr. Cser-Palkovics András ezt követően a Kommunizmus Fekete Könyvében dokumentált történések alapján idézte fel a kommunista ideológia százmillió áldozatát, majd beszéde végén arra a döbbenetes tényre hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus szellemi atyjának, Marxnak a szobrát az Európai Bizottság elnöke avatta fel: „Persze neki Luxemburgban nem kellett átélnie a kommunizmust, nem kellett átélnie se Lenint, se Sztálint, se Rákosi terrorját, se 1953-at, 1956-ot vagy éppen 1968-at. Százmillióknak viszont igen. Tisztelegjünk a kommunizmus milliónyi áldozatának emléke előtt, és tegyünk fogadalmat: nem engedjük többet, hogy úr legyen rajtunk vagy gyermekeinken!” – mondta.

A megemlékezés hagyományosan koszorúzással zárult. Közösen helyezte el az emlékezés virágait dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. Ugyancsak koszorúztak a Magyar Honvédség Parancsnokság, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság és a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, az egyházak, a pártok, a Székesfehérvári Tankerületi Központ, a székesfehérvári egyetemek és a hagyományőrző civil szervezetek vezetői, képviselői.  Az esemény zárásaként, egy-egy szál virág elhelyezésével több résztvevő lerótta kegyeletét a kommunizmus áldozatai előtt.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika

 

 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.